Betűméret
Érdekességek Történelem

Magyar ásatás a dogmák ellen

CRAlogo

Egy magyar ásatás ügye, ahol "honfoglaláskori" magyar sírok kerületek elő az Ural túlsó felén, felborítva sok történelmi dogmát. Keressük a támogatókat, akik segítségével több régészhallgató lehet jelen, és szerezheti meg terepgyakorlatát orosz nyelvterületen dolgozó kollégákkal együtt. Így nem csak az a leletegyüttes lesz itthon bemutatva, és letagadhatatlanul belehelyezve a köztudatba, hanem a jövő szakemberei baráti kapcsolatba kerülhetnek azokkal, akik a sztyeppei kurgánokat tárják fel, és így a hazai szakma azonnal értesül minden olyan leletről amely az íjfeszítő népek múltját segít megismerni. Az orosz régészeknek fontos ez a magyar lelőhely és tesznek érte, áldoznak rá. Remélem akad még magyar ember is bőséggel, akinek szintén fontos annyira, hogy vállaljon részt belőle. Csak nem esik meg az a szégyen velünk, hogy az oroszoknak fontosabb a mi múltunk, mint nekünk...

Bővebben...

Magyar őstörténeti válogatás

világfaVálogatás angol régészek, nyelvészek, néprajzosok, antropológusok, és népzenei kutatók műveiből. / 2008. május 1. /
Egészen 1849-ig Magyarországon köztudott volt a scytha, hun, avar, magyar azonosság. Herodotos (i.e. 484 - 406) akit a történetírás atyjának is neveznek, azt írja IV. könyve 48. bekezdésében "Szkítaország legnagyobb folyója az Ister(IsterGam-Esztergom) (Duna). Közli, hogy az Isterbe folyik a Tiphisas (Tisza) és az Agatirs scytha törzsektől Erdélyből a Maris (Maros)" Szkítaország?

Bővebben...

Legyen nemzeti ünnep a pozsonyi diadal napja !!!

pozsonyicsataMinden nép annyit érdemel, amennyit megtart magának!
Ezt a kiváló mondást egyszer Felvidéken hallottam és azóta is gyakran eszembe jut, amikor a sumir-pártus-szkíta-hun-székely-magyar folytonosságról beszélünk. Különösen fontos lenne ezt a gondolatot idézni, amikor eltitkolt vagy elferdített múltunkról esik szó. A mi múltunk sokak szemében szálka, de nékünk nagyon fontos s éppen ezért meg kell vallatni, meg kell ismerni és a hétköznapok részévé tenni. Sokan, nagyon sokan másképpen élnének, gondolkodnának, tennének, ha a tudatukban és lelkükben fontos helyet foglalnának el régmúltunk értékei. Nemzetmegtartó erő lehetne ez a tudat, nagyszerű kapaszkodó a jelenre és a jövőre nézve. Ma azonban egy jól fizetett gépezet emberei gyártják a nékik tetsző múltat. S néha már ezt a hamisított múltat is hamisítják, teljes zavart, vitát okozva szándékosan. Vajon miért olyan fontos a múlt eltitkolása, eltagadása?
Minden nép annyit érdemel, amennyit megtart magának!

Bővebben...

Ujgur Birodalom, szóbeli irodalom

ujgurbir0A magyarság néperedetéről, nyelvünk hovatartozásáról egymásnakfeszülő, tényekkel, olykor csak feltevésekkel alátámasztott elméleteknek hovatovább se szeri, se száma. Ebben a hangzavarban különösen fontos és értékes azon népeknek a feldolgozott, elismert történelme, irodalmának, szokásrendjének, tárgyi kultúrájának megismerése, amelyek mái napig szilárdan testvérnépnek tudják a magyart. Több ezer év rengeteg idő – emberöltőkben mérve belátható távolság a múltba. Testvéreink emlékezetében élő közösségünk ennélfogva akár hihető is, de mindenképp elgondolkodtató. De valószínű igazságnak csak kellő szerénységgel lefolytatott vizsgálat eredményét szabad elfogadnunk.
   Érdemtelen hogyha úr lesz
   minden csúcsra jelet állít
   senki hogyha nevet szerez
   minden útra odapiszkít
       (Ujgur közmondás – Kakuk Zsuzsa fordítása)

Bővebben...

Székely Ábrahám, az első török könyvnyomdász

Ebubekir_Ferenci_Szekely_Abraham1Rákóczi fejedelem tolmácsa is volt

A magyarok, a magyarság nyomait kutatva sok érdekességgel találkozhat az ember Törökország szerte. A két nép története ezernyi apróbb-nagyobb szállal kötődik egymáshoz. Ezek kibogozgatását némileg megnehezíti, hogy jó néhány évtizede még más betűkészletet használtak errefelé és csak a két világháború közötti időszakban tértek át a latin betűs abc-re. A régi írásjeleket, a megfakult könyvek lapjain rejtőző sorokat ma már csak kevesek tudják olvasni, megérteni. Azok a szerencsések, akik viszont rendelkeznek ezzel a tudással, sok új ismerettel gazdagodhatnak és gazdagíthatnak másokat is.

Bővebben...

Nagyszentmiklósi aranykincs

nagyszentmiklosi_aranykincsekA nagyszentmiklósi kincset 1799-ben találták Nagyszentmiklós (ma: Sânnicolau Mare, Románia) határában. 1799. július 3-án egy szerb szőlősgazda árokásás közben különleges leletre bukkant.[1] A kincs 23 aranyedényből áll, összsúlyuk majdnem 10 kg. Előkerülése óta eredete heves viták tárgya, mivel az edények többségét nem egyazon időben és műhelyben készíthették. Valószínűleg az avar fejedelmi kincstár része lehetett, melyet a kaganátus végnapjaiban rejthettek el. 1799. október 1-én I. Ferenc magyar király intézkedésének eredményeként került a bécsi Császári és Királyi Régiségtárba. Jelenleg a bécsi Szépművészeti Múzeumban (Kunsthistorisches Museum) őrzik. Magyarországon a kincset először 1884-ben állították ki, majd a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulóján, 2002-ben volt ismét látható Budapesten.

Bővebben...

1. oldal / 3

Első
Előző
1

szilajcsiko
arkad
szozat
hunhirlogo
szekelypajzs
kurultajbanner_125_125px
gyepugif_3
csikiszekelymuzeum
lakiteleknepfoiskola