Betűméret
Érdekességek Hagyományaink Hun szavak, szövegek

Hun szavak, szövegek

tiszabezdeditarsolylemezDr. Detre Csaba:

HUN SZAVAK, SZÖVEGEK
magyar fonetikus átírásban, örmény(I) ill. görög (K) szöveg alapján







Iszfaháni kódex, Kr.u. 500 körül :( I)
Az alábbi anyag a kódex eredeti kigyűjtött egyes szavait, nyelvtani alakzatait mutatja be, nem tartalmazza a szövegeket. Valószínűsíthető, hogy az eredeti nyelvtani válogatás nem öleli fel a szövegekben rejlő ezirányú lehetőségeit. A teljes hun fonetikus jelrendszer és örmény átírására sincs itt technikai mód.

Krétai kódex, Kr.u. 700 körül: (K)
Elsősorban görög feljegyzések a valószínűleg a Kárpát-medencében és környékén élő"szküthák"-ról. A szöveg idéz néhány szkütha szót, lásd:(K) jelölést, amelyek megegyezést vagy nagy hasonlóságot mutatnak az iszfaháni kódex vonatkozó szavaival. Az egyetlen bilinguis szöveg lásd a szó és nyelvtani alakgyüjtemény végén: "Kezdetben vala az ige..."

FONETIKA:
A hun betűk száma megegyezik a klasszikus örmény betűk számával, eltekintve az örményben nem létező Ü betűvel. Ezt az örmény átírásban UJ-nak vagy a görög Y alkalmazásával jelölik. A hun szövegek minden valószínűség szerint a fonatikus betűkön túl szótagjeleket is használ ligatúra-szerű összetételben. A magyar fonetika szerinti átírást az örmény betűjelek alapján végeztük el, tudvalévő az örmény betűrendszer a legfonémhűbb az írás története során. Az nem dönthető el bizonyosan, hogy a hun betűk tökéletes megegyzése az örménnyel eredeti megegyezés-e vagy csupán egy "interpretatio armenica".
Betűk a magyar átírás szerint:
a, á, b, c, cz, cs, csh, d, dz, dzs, e, é, f, g, gh, gy, h, ch, i, j, k, kh, l,ll, m, n, o, ö, p, ph, r, rr, s, sz, ssz, t, tz, th, u, ü, v, w, z, zs.
Megjegyzés: Mint ahogyan az örményben sincs TY és NY mássalhangzó, úgy a hunban sincs jelölve.

hun: chun(I), többessz.: chunkh + hunok területe
ember (férfi): chun, chunkh(I,K)
(K: szküthai)
nő: inü, többes sz.: inekh(I)
úrnő, uralkodónő: aszuni(I)

FŐNEVEK TÖBBESSZÁMA:
A hun főnevek nagy többsége magánhangzóval végződik. A főnevek többesszáma a végző magánhangzótól függetlernül: végmagánhangzó nélküli tő+ EKH, pl. kevi, kev ekh . A mássalhangzóra végződő szavaknál: tő+ KH. pl. chun, chun kh. A fentiektől eltérő rendhagyó főneveket mindig külön jelöljük.

FŐNEVEK TÁRGYESETE:
Magánhanzóval végződő szavaknál: -T végződés, pl. kevi t , mássalhanzóval végződő szavaknál: -ET végződés, pl. kevekh et.

főnevEK BIRTOKOS ESETE: Magánhangzóal végződő szavaknál: -JE végződés, pl. kevi je, többeszám: kevekhé. Mással hangzóval végződő szavaknál: -É végződés, pl. szöm é

főnevEK RÉSZES ESETE:
-egyesszám:-NEKI szóvégi képző, pl. kevi neki =kőnek, többeszám: szóto+-EKHNEKI szóvégi képző, pl. kev ekhneki =köveknek

főnevEK ELVONATKOZTATÓ ESETE:
Magánhangzóval végződő szavaknál:tő+ -ETÜL szóvégződés, pl. kev etül, mássalhangzóval végződő szavaknál: -ETÜL szóvégződés, pl. kevekh etül, szöm etül.

BIRTOK HELYZETŰ FŐNEVEK RAGOZÁSA:
neilim: nyilam, neiliam: nyilaim
neilit: nyilad, neiliat: nyilaid
neilej: nyila, neiliaj: nyilai
neilinkh: nyilunk, neiliankh: nyilaink
neilitekh: nyilatok, neiliathakh: nyilaitok
neilekh: nyiluk, meiliakh: nyilaik

A tárgy-, részes-, stb. esetek továbbképzése a fentiek szerint, kivéve a jelentős számú rendhagyó formákat: pl. kezim, kezit, kezej, kezinkh, kezithekh, keziekh (alanyeset), de tárgyesetben: kezimet, kezitet, kezET, kezinkhet, kezitheket, keziekhet.

R végződésű egyszótagú főnevek ragozása. Pl. sor (sor), ser (sör), bor (bor), tur (árok), zur (csermely), stb.
a.e.: sor, t.e.: sort, r.e.: sornek, b.e.: sorej, e.e.: sortül.
birtokként:sorim, sorit, sorej, sorinkh, sorthek, sorikh, t.sz.: soriam, soriat, soriaj, soriankh, soriathok, soriakh.


TESTRÉSZEK:
fej: phe(I), fé(K)
agy, agyvelő, csontvelő: ajge(I)
kéz: kezi(I)
kézfej: su(I)
szem: szöm(I), szüm(K)
arc: girze(I)
orr, hegycsúcs: ore(I)
száj: szá(h)(I)
nyelv: til(I), nyelv mint beszéd: lezu(I)
szív: szerti(I) szeretet: szertild(I), szerelem: szirünild(I), szerelmes: szirüni(I), szeretetre méltó:szirünesi(I), szíves: szirünesi(I)
szirünesi(I)
íny: hije(I)
ér(vérér): iri
vér: veri(I)
pénisz ("fasz"): pusz(I)
láb (alsó lábszár): bana(I)
talp: talba(I)

CSALÁDI VISZONYOK:
apa: atha(I,K)
apai: athaji(n)(I)
anya: maja(I,K)
fia v.kinek: vi(I,K)
lánya v.kinek:ani(I)
nagyapa: udatha, uda(I)
dédapa, ősapa: ise(I)
nagyanya: ike(I)
öcs: ecse(I)
vő: vede(I)
férj: peri(I)
feleség: eme, meme(I)
anyaméh: ema(I)
rokon: akrun(I) rokoni: akruni(I)
barát: baresi(I), baráti(lag): baresild(I)
szeretni, kedvelni: baresin(I)
szerelem: szertild(I),szirünild(I), szeretni (szerelemmel): szertin(I)
szerető (szerelemmel): szertigh(I)
ikrek: jerku(I)

SZÍNEK:
fehér: pé(j)r(I)
fekete: phektej(I), pekté(K)
kék: golka(I)
piros, vörös: verisi(I)
sárga: sarakh(I)
zöld: zezild(I)
szürke, ezüstszínű: szorild(I)
lila: un, üjn(I)

FÖLDRAJZI FOGALMAK:
víz: vezi(I,K)
folyó: volgjagh(I)
patak: zu(I)
csermely, kis patak: zur(I)
tó: tava(I,K)
part: ugu(I)
föld(terület): maha(I)
iszap, agyag: csepe(I), iszapos, agyagos(terület): csepild(I)
pusztaság, legelő: sziri(I,K)
síkság: sziris(I), szirild(I)
hegy: jagh(I)
hegyalja: soprun(I)
hegység: jaghek, jaghild(I)
lejtő: lüthü(I)
völgy: vüldi(I)
árok, kis völgy, folyómeder: tur(I)
erdős hegyvidék: kert(I)
Duna: Delivolgjagh(I)
Volga: Madüvolgjagh(I)
Don: Kücsüvolgjagh(I)
Krim: Khimru(I,K)
Örményország: Hajkh(I), örmény:hai(I)
Római birodalom: Rimurrukh(I), római: rimi(I)
Kaukázus: Tesjaghild(I)
Kárpátok: Karrabata(I,K)
Mezopotámia: Isurrukh(I), mezopotámiai: isurrukhi(I)
Egyiptom: Kemt(I), egyiptomi: kemti(I)
Perzsia: Parszikh(I), perzsa: parszi(I)
India: Hind(I) indiai: hindi(I)
Japán(?), Korea(?), esetleg mindkettő: Szelevu(I)
ég(bolt): ige(I), égi: igesi(I)
Észak: havald, északi: havaldi(I)
Dél: dele, déli: deli(I,K)
Kelet: toka, keleti: tokai(I,K), Toku: keleti tartományok(I)
Nyugat: nise(I), nyugati: nisi(I) Nyugati Birodalom: Nisurrukh(I)

ÁLLATOK:
nagy emlős állat általában: bá(I), szent állat: suchü bá(I)
ló: lú(I,K), többessz.: luvekh
kutya: kutha(I,K)
oroszlán: singa(I)
tigris: sira(I)
hal: kala(I,K)
madár általában: márti(I)
sas: sas(I)
ölyv: hülie(I)
bika: büka(I)
ökör: bajla(I)
tehén: inke(I)
elefánt: játi(I)
medve: hevi(I)
farkas: jugra(I)
róka: vüla(I)
teve: tüve(I)
juh: hovi, többesz.: hovekh(I)
egér: csucsa(I)
patkány: racsa(I)
majom: majmun(I)
disznó:tonzu(I), tonszu(K)
szarv: szo(a?)ru(I)
béka: beka(I)
csalogány: bulbül(I)
kígyó (nagy): kila(I), kígyó(kicsiny): vomba(I)
gyík: klik(I)
sárkány: vom(I)

NÖVÉNYEK:
erdő: vanta(I)
tölgy: büldzse(I)
alma: alma(I)
árpa: árpa(I)
fa: fo(a?)va(I)
falevél: zize, zezi(I)
to(növény töve): tüvi(I)
fű: fövi(I)
dió: dzs(cs?)ijágh(I)
virág: virágh(I)
rügy, hajtás: csüma(I)

ÉLETTELEN TERMÉSZET:
kő: kevi(I)
szikla: karra(I,K)
arany: zarani(I,K)
réz: vase(I)
tűz: teszth(I)
láng: tes(I)
jég: jéj(I)
hó: hava(I)
szél: szele(I)
só: sava(I), sós(savas?, savanyú?): savesi(I)
ír, gyógyír, orvosság: teri(I)
kút: kutu(I)
por: poura(I)
szemét, üledék, szar: sara(I)

TÁRSADALOM:
város, település: urr(I: kaghak, K:polisz)
falu: kügü(I)
többessz.: urrukh(=állam) (I)
ország, uralom: urruságh(I)
út: utu(I,K)
ösvény, csapás: pru, puru(I)
isten(?), ősapa: isatha(I)
hit, vallás: hara(I), vallásos: hatesi(I)
szellem: chá'á(I)
diadal: di(gy?)evi, diadalmas (személy)di(gy)evisi, diadalmas(dolog): di(gy?)evild(I)
ősapai, ősi, isteni(?): isathain(I), isztain(K)
törzsfőnök: athama(I,K) törzsfonöki: athamaji(I)
tartományúr, herceg: ishán(I)
férfi, fiú(?): pigu(I)
szövetség: khalka(I)
ház: laka(I,K)
kapu: kapu(I)
vár, erodítmény: vara(I,K)
fal: bata(I)
ól: holu(I)
birtok: ker(I), birtokos: kerisi(I)
katona, harcos: urrkhes(I), urkhüsz(K)
had(sereg): hada(I)
földműves: szamthagh(I)
út: hutu(I,K)
uralkodó, király: urrusi(I))
juhász: hovesi(I)
íjász, vadász: vijesi(I)
szó, beszéd: szava(I,K)
tudás, ismeret: tonde(I)
kincs: küncse(I)
kegy: gi(gy?)evi(I), kegyes: gi(gy?)evisi(I)
bölcs: büghücsi(I), bölcs, filozófus: büghücsegh(i)(I)
kínai: chán(I)
örmény: haj(I)
örmények, Örményország: Hajkh(I)
perzsa: parszi(I)
görög: iun, görögök, Görögország: Iunkh(I)
Konstantinápoly: Konsztantinoszurr(I)
vásár: vásár(I)
kereskedő: táváresi(I), kereskedelem: távár(I)
ének: jenekh(I)
őr: wuri(I)
őrség: würükh, würesi(I)
jelszó, jel: élü(I)

CSILLAGOK:
Csillag: azdigh(I)
Nap: Napi(I,K)
Sirius: Szuoi(I)
Vega: Aveni(I)
Arcturus: Szureni(I)
Capella: Golkeni(I)
Antares: Vereni(I)
Fomalhaut: Fomalhaut(I)
Rigel: Zarugh(I)
Bethelgeuze: Bethelgeuze(I)
Altair: Athaira(I)
Aldebaran: Aldebaran(I)
Polaris: Egazdigh(I)
Regulus: Bájnekheni(I)
Spica: Memazdigh, Meme(I)
Pollux: Jerkeni(I)
Castor: Jerkaielo(I)
Dheneb: Arana(I)
Procyon: Somaielo(I)
Hamal: Azrateni(I)
Seratan: Ktüteni(I)
Mezartim: Oredeteni(I)

CSILLAGKÉPEK:
Ursa Maior (Göncöl-szekér): Lubba (kanál)I
Orion: Würen(I)
Ikrek: Jerku(I)
Cassiopeia: Bollob(I)

BOLYGÓK:
Hold: (H)Aji(I)
Vénusz(bolygó): Feni(I)
Marsz( bolygó): Verilun(I)
Jupiter(bolygó): Prálun(I)
Szaturnusz(bolygó): Jalalun(I)

IDŐSZAKOK:
év: or
nap(idő): bi(I), gin(nappal)(I)

SZERSZÁMOK, FEGYVEREK:
fegyver (vérontó eszköz): pegüveri(I)
kard: szurr(I)
sarló: sarlagh(I)
pajzs: vapa(I)
lándzsa: bara(I)
íj: viju(I)
íjhúr, ideg: itekh(I)
nyil: neil(I)
tegez: thegisz(I)
kés: saku, szaku(I)
buzogány: tumba(I)
balta: balta(I)
kapa: taka(I)
sisak: sisak(I)
ágy: gaja(I)
üst: hüsti(I)
amfora, agyagtartály: dengi(I)
kehely: glandi(I)
kulacs: budga(I)
kulacs dugója: thum(I)
öv: vüvi(I)

ITALOK:
ital: hümild(I)
bor:bor(I)
tea: csaj(I)

ÉTELEK:
étel: hetild(I) etimológiai eredete: lételem
hús: kisjú(I)
zsír, vaj(?), faggyú(?): voje(I)
tojás: moni(I)
étkezés: pala(I), étkezni, falni: palin(I)

CSELEKEDETEK:
harc, háború: viti(I)
harcoló, harcos: vitesi(I)
érkező, (el)jövendő: jüvendegh(I)
élő: eleved, elevesi(személy)(I)
üzenet: isztild(I)
háború (nagy): patera(I)
vadászat: báildi(I): nagy, királyi vadászat: edibáldi(I)
vadászni: báilden:(I)
báili, báildesi: vadász(I)
üldözés: ildi(I)
üldözni: ilden(I), üldöző: ildesi (személy), ildágh (ált.)(I), üldözött: ildáth(I)
vmit előidéző, kiváltó, elohívó, kiváltó: pegun(I)
vendég: vünd(I)
vendégség: vündild(I)
tánc: turda(I), táncolni: turdin(I), szent tánc: ruba(I)

ELVONT FOGALMAK:
kezdet, ősállapot, "arkhé"(gör.): esziszkü(K)
koszorú, korona: pszak(I, megjegyzés: u.a. mint az örményben)
Világ: Asar(I)
összes: asresi(I)
egész: idzsesi (v.ö.: idzsi=egy)(I)
gömb: theke(I), gömbölyu: thekild(I)
egyenes, igaz: ughi(I)
szám: szan
igazhit: ughihara(I)
élet, életkör, élettér: elve(I)
halál: jala(I)
szellem: chá'á(I)
idő (mint folyamat): volgild(I)
ősz(évszak): szüvisz(I)
rés, lyuk: rási(I)
szabadság: ijjú(I), szabad idő, hely, akarat: ijuld(I), szabad ember hazati(I)
fél (két oldalból egy, u.a. mint nagyar). péle(I)
ész: esze(I)
tiszta: timis(I), tisztaság: timsild(I)
kanyar: kompu(I)
vég, vége vminek: verdzse(I)
baj: bű(I)
rossz szellem, rém: rime(I)

NÉVMÁSOK:
ez: ejsz(I)
az: ojsz(I)
az (ott távol): oti, ote, ota(I)

TULAJDONSÁGJELZŐK:
nagy: madü(I)
kicsi: kücsü(I)
kiváló, jó: bar(I)
boldog: lünde(I)
fő, meghatározó: edi, meghatározni, diszponálni vmi felett: edin(I)
rossz: vatah(I)
hős: hideo(I), hősies: hideosi(I)
szent, örök: suchü(I)
eszes, okos: eszisi(I)
kemény: dita(I)
tűzből való: teszthi(I)
tüzes: teszthild(I)
öreg: vüregh(I)
ősz(hajú): szor(I)
régi: avesi(I)
új: vuli(I)
fél (vminek a fele): vele(I)
iker-, kettős: jerki(I)
messzi: meti(I), nessze lévő ember: metesi, metisi(I)

HATÁROZÓ SZAVAK:
most pedig: imaszt(I), mostani: imaszti(I)
akkor, akkoriban: omaszt(I), akkori:omaszti(I)
itt ez: hit(I)
ott az: hot(I)
ki: küh(I)
be: béh(I)
iszia(K), (isja?): nyomósító összevonó határozószó: bizony(az), azpedig
együtt v.k./v.m.-vel: jüncsta
külön v.k./v.m.-tol: klün
H e l y h a t á r o z ó k :
hely, a tér egy része: thege(I)
belülről mozgató lélek, belső üreg, barlang: béla(I)
itt (általában): hithege(I), ott (általában): vojthege(I)
messze: mete(I)
I d ő h a t á r o z ó k :
ma: ma, bima(I)
most: hima(I)
tegnap: klümma(I)
holnap: voljma(I)
sokáig tartó folyamat: volgjama(I), sokára, hosszú idő múlva: volgjama ben(I)
soha: sukhüne(I)
éjszaka: hosszúni(I),éjszaka (napszak): hosszún(I)

KÖTOSZAVAK:
és: aj(I)
éspedig: ajsi(I)
ha: cha(I)
mégis, ennek ellenére: idiam(I)
mégpedig (azért): ajsiam(I)
azérthogy: isiam(I)

GYAKORÍTÓ KÉPZŐ: - d, pl. atha - athad: atyaság, atyák intézménye
KICSINYÍTŐ KÉPZŐ: - r , pl. chunur: kis férfi, vantar: kis erdő, virághir: kis virág, rendhagyó módon: majra: anyácska, athira: atyácska, apácska, amri: kislány
NAGYÍTÓ KÉPZŐ: m , pl. chunum: nagy (darab) férfi, orem: nagy hegycsúcs, nagy orr
ELVONATKOZTATÓ KÉPZŐ: - ság, -ség: -S szóvégi képző, pl. nagyság: madüs
JELZŐSÍTETT ELVONATKOZTATÓ KÉPZŐ: -SI szóvégi képző, pl.:. nagyságos: madüsi, hősies: hideosi
ELVONATKOZTATÓ ÁLTALÁNOSÍTÓ KÉPZŐ: -ILD szóvégi képző, pl. jágh: hegy, jághild: hegység

NEM: nen(I), IGEN, ÍGY: ejen(I)

POSZTPOZÍCIÓK(I):
hen: -on, en, ön
ben: ban, ben
be: ba, be
wra: ra, re, reá
szamar: vki, vmi számára, számotokra: szamtükhra
whet: val, vel
velje: vmi felé, irányában
vojle: vmi fölé
wereji: vmi felé, vimi irányában (haladni)
en: általános tagadó posztpozició, főnevek és igék elott is.
i: általános elvonatkoztatás: valahonnan, valamitol, alakitol. pl. Párszikhi: Perzsiai, Perzsiából jött, való.
no: vkinek, vminek neki, vkivel, vmivel szemben
p o s t p o s. c u m p r a e p o s.
sopru....hen: vimn lefelé, lefelé menetben, lefelé menet vhol:
veszpru....hen: vmin felfelé, felfelé menetben, felfelé menet vhol

SZÁMNEVEK(I):
Alapszámnevek:
egy: idzsi, tizenegy: tiz hen idzsi
kettő: keltü, tizenkettő: tiz hen keltu
három: khormu, tizenhárom: tiz hen khormu
négy: nijdzsi, tizennégy: tiz hen nijdzsi
öt: hütü, tizenöt: tiz hen hütü
hat: hotu, tizenhat: tiz hen hotu
hét: jeti, tizenhét: tiz hen jeti
nyolc: loncsoj, tizennyolc: tiz hen loncsoj
kilenc: klüntiz, tizenkilenc: tiz hen klüntiz
tíz: tíz húsz: khuszi, huszonegy: khuszi hen idzsi, stb.

harminc: khomu ben tiz, száz: száth
negyven: nijdzsi ben tiz, ezer: hezer
ötven: hütü ben tiz
hatvan: hotu ben tiz
hetven:jeti ben tiz
nyolcvan loncsoj ben tiz
kilencven: klüntiz ben tiz

Sorszámnevek:
első: elenisi
második: keltüsi
harmadik: khormusi....N-ik:.....-si

Törtszámnevek:
egyketted: idzsi-keltüdi
egyhamrad: idzsi-khormudi
egynegyed: idzsi-nijdzsidi
egyötöd: idzsi-hütüdi
egyhatod: idzsi-hotudi
egyheted: idzsi-jetedi
egynyolcad: idzsi-loncsojdi
egykilenced: idzsi-klüncidi
egytized: idzsi-tizedi
egyhuszad: idzsi-khuszidi

SZEMÉLYES NÉVMÁSOK (I):
Alanyeset:
én: ejn, mi: minkh
te: t,i ti: tikh
ő: ü(j), ők: üjkh

Tárgyeset:
engem(et): inkmüt, minket: minkhüt
téged: tinküt, titeket: tenkhtüt
őt: jüt őket: jönkhüt

Birtokos eset:
enyém: imtin, miénk: mibinkh
tiéd: tijint, tiétek: tibitekh
övé:? övék: ?

Részes eset:
nekem: nikhüm, nekünk: nikhünkh
neked: nikhüt, nektek: nüketekh
neki: nükin, nekik: nükijekh

IGÉK(I):
Az igeragozásról általában: az igék igen nagy része - felthetőleg csaknem a fele- különösen az egy-két tagú igék esetében rendhagyó ragozású. A rendelkezésre álló anyag esetében az igeragozás jórésze rekonstruálhatatlan. Az alábbiakban kizárólag a rekonstruálható ragozású igéket mutatjuk be.

lenni: 1. vo(a?)jgen
2. lejnin

VOJGEN és LEJNIN ragozása:
Jelenidő:
ejn vojgum, minkh vojgimunkh
ti vojgisz, tikh vojgitukh
uj von, ujkh vontukh

jövőidő:
ejn leszim, minkh leszinkh
ti leszil, tikh lesztikh
uj leszin, ujkh leszenikh

Közelmúlt:
ejn volam, minkh volankh
ti volajsz, tikh volantukh
uj volaj, ujkh volanukh

Régmúlt:
ejn voltum, minkh voltunkh
ti voltajisz, tikh voltajtikh
uj voltaj, ujkh voltukh

menni: menin
Jelen idő: minem(?), minesz, minej, t.sz.: minenkh, mintekh, minmekh
jüven: jönni
Jelen idő: jüvem, jüvesz, jüvej, t.sz.: jüvenkh, jüvtekh, jüvmekh , felsz. m.: jüvü!
vün: eljönni, vendégségbe jönni
Jelen idő: vüm, vüsz, vüj, t.sz.: vünkh, vütekh, vümekh, felsz.m.: vü!
látni, nézni(?): szömen
írni, szántani(?): szamthen
írást róni (fába): roven
élni: elvin
szülni: szérin
születni: széritin, szülés: széris, születés: szérild - Szent-születése: Suchü szérild (Karácsony), a Szent születése(Jézus): Suchünek szérild. Születésnap: szérildbi,
Boldog születésnapot!: lünde szérildbi! (új)
(meg)halni: jalen
ölni, megölni: wülin - ne ölj!: ne wüljü! wüljüne!
sijn, sivin: elpusztítani, megsemmisíteni.
sivájátin, sijátin: lerombolni, elpusztítani.
türen: eltűrni, elviselni.
türetin: véghezvinni, kivitelezni vimt vkivel, vimvel szemben(I)
enni: hentin
inni: hümin
tudni, ismerni: tondin
adni: amtin
jelen idő: e.sz.: amtam, amtasz, amtaj, t.sz.: amtankh, amtatokh, amtakh
várni vkire, vmire, vmit: warin
fújni vmit: fuvin
folyni: volgjin, volgün(?)
üzenni: iszten
nyomni vkit, vmit, közösülni (v.ö. "baszni"): batten
enged(ni): engün
járni: járin
előhívni, kivívni vmit: pegin
kínálni, ajánlani vmit: kenájin
(fel)avatni, felkenni vkit, vmit: kenin, felavatás, felkenés, harci díszbe való kifestés: keni
felkinálni, feajánlani vkit, vmit: kenájátin
óhajtani vmit: ászin (óhajtó mód segédigéje)
lehetséges lenni, hatni, hetni (megfelel a német "mögen" igének): hetin) a feltételes mód segédigéje: hetin(I)
Régmúlt általános ragja: LT pl. antu lt = adott , antu lt muk= adtunk
Befejezett múlt: - UTTA , pl. anutta=adott, anuttankh=adtuk(tárgyiasított formában)
Felszólító mód (egyesszám második személy) általános ragja: Ü, pl. ant ü = adj!
Összes további eset: -ünüm, -ü, -ün, - ünkh, -ünetekh, - ünükh.
Tiltó mód: felszólító mód+ NE, pl. wüljüne=ne ölj! Megjegyzés: a "ne tiltó rag gyakran az ige elé kerül, u.i.a ne wüljü is helyes.
Óhajtó mód: ászi segédigével: ászin+infinitivus, pl. ászim hümin, ászisz hünim, ászi hümin, ászinkkh hümin, ászitekh hümin, ászikh hümin.
Jelenidejű feltétles mód: hetin segédigével: hetin+infinitivus, pl. hetim hümin, hetisz hümin, heti hümin, hetinkh hümin, hetitekh hümin, hetikh hümin.
Jövőidő: egyszerű meghatározott:infinitivus végződés+ -im, -isz, - i, -inkh, itekh,-ikh, pl. holnap iszom: voljma hüminim, iszol: hüminisz, iszik: hümini, iszunk: hümininkh, isztok: hüminitekh, isznak: hünminikh.
Összetett meghatározatlan közeljövő: LEJNIN segédige+infinitivus végződés:+I pl.most majd iszom:lejszim hümini, stb.
Összetett meghatározatlan távoli jövő: VÜN segédige+infinitivus végződés+I, pl. majd (valamikor) inni fogok: vüm hümini, stb.
Általános participium praesens: IN, EN infinitum végződés helyett: AGH vagy JAGH képző: pl. volgjin(folyni)-volgjagh(folyó), szamthen: szántani-szamthagh: szántó, földműves.
Általános participium futurum: IN, EN infinitum végződés helyett: ÁNT képző
Pl. rendhagyó/!!!/: vün(eljönni)-vüjánt(az eljövendő, a jövőbeni, a jövő)
Általános participium perfectum: IN, EN infinitum végződés helyett: ÁTH képző
Gerundium: infinitum to helyett: - EVE, IVE egyes esetekben: ED(E) végződés. pl. hümeve: (meg)ivandó), megíva, vüve: jőve; jüvede: (el)jőve. A két tipus (v,d) nem feltétlenűl azonos nyelvtani jelentés, megkülönböztetésük az anyag jelenlegi feldolgozási szintjén nem lehetséges.
SZÖVEG (K, görögből, fonetikailag nehezen rekonstruálható):
"En arkhéj éjn ho Logosz, kaj ho Logosz éjn prosz tón Theón,
kaj Theosz éjn ho Logosz":
"Esziszkü ben volaj szava, iszia szava volaj theosz velé iszia theosz volaj szava"
feltételezés: "iszia"="isa" (HB)
Megjegyzés: mivel itt a szöveg nem az "isztain" alakot használja, úgy tűnik ez nem felel meg a görög "theosz" fogalomnak.

Forrás http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/HUN%20szavak_%20hun%20szotar.htm

 

szilajcsiko
arkad
szozat
hunhirlogo
szekelypajzs
kurultajbanner_125_125px
gyepugif_3
csikiszekelymuzeum
lakiteleknepfoiskola