Betűméret
Érdekességek Népek – helyek – országok Budapest látnivalói

Budapest látnivalói

budapestlatkepBudapest
Magyarország fővárosa, az ország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja, valamint nevezetes gyógyfürdőváros. Az Európai Unió nyolcadik legnépesebb városa. A Duna két partján, az Alföld és a dombvidékek találkozásánál fekszik. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően a világ egyik legszebb fekvésű fővárosának tartják. 
Ezen a vidéken már az őskorban is volt emberi település. A város jelenlegi területén belül az egyik első ismert település a kelta alapítású, de latin néven elhíresült Aquincum, amely a római korban Alsó-Pannónia tartomány székhelye volt. A honfoglaló magyarok 900 táján jutottak ide. Településüket az 1241-es tatárjárás elpusztította. Az újjáépült város a 15. században a humanista műveltség egyik európai központjává vált. A közel másfél százados török uralom után a városi élet csak a 18. század során kezdett ismét kibontakozni, de igazi lendületet a 19. században, az ország nagyarányú iparosodásával vett. 1873-ban az addig önálló három várost, Pestet, Budát és Óbudát Budapest néven egyesítették... 
Budapest világörökségi helyszínként elismert látnivalói a Duna-part látképe és a Budai Várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete. A főváros számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok, kastélyok, ókori, középkori és török kori emlékek, barokk, klasszicista, romantikus, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, 223 múzeum és galéria (közöttük jó néhány nemzetközi rangú gyűjtemény), történelmi hidak, valamint a köztéri szobrok és emlékművek sokasága található. Évente kb. 2,3 millió turista választja úticéljául. (Wikipédia)


Mátyás Templom

Mátyás templom 2.A Mátyás-templom, vagy Budavári Koronázó Főtemplom (hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom) Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren áll. Az egyházi hagyomány szerint a templomot Szent István király alapította 1015-ben. A Szent István-féle templomról sem okleveles, sem tárgyi adat nem maradt fent. A tatárjárás előtti alapításra enged következtetni, Mátyás templom 1.hogy a templom az ősiség jogán már 1257-ben elsőbbséget élvezett a várbeli Mária Magdolna-templommal szemben. A templom előtt 1713-ban állították fel a fogadalmi pestis-emléket, azaz a Szentháromság-szobrot, amely az ország számos hasonló alkotásának mintájául szolgált. Az utolsó két magyar Habsburg királyt koronáztak itt. A belső teret két kiváló 19. századi magyar festő, Lotz Károly és Székely Bertalan munkái díszítik. A díszítőelemeket tekintve egyszerre van jelen a reneszánsz és a keleti motívumok. A vallási fénypontja a belseje a Loreto-kápolna, a szobor a Szűz Mária és Krisztus tette 1515-ben.

Halászbástya

Halászbástya 2.A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú, amelyből a déli folyosószárny hossza mintegy 40 m, az északié 65 m, míg a díszes középső mellvédfal 35 m hosszú. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. 1947–48-ban Schulek Frigyes fia, Schulek János vezette a második világháborúban megrongálódott épületegyüttes helyreállítását. A Halászbástyát és a környező Budai Várnegyedet az UNESCO 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

Budavári Labirintus

A Budavári Labirintus a budavári várnegyed alatt található komplex barlangok, labirintusok és pincék együtteseiből tevődnek össze. Az egyedülálló mészkő tufa barlangjai a várhegy alatti melegvízű forrásoknak köszönhetően alakultak ki. A hely varázsa próbára teszi az ide látogatók minden érzékszervét, akik egy titkos, kifürkészhetetlen világban találják magukat. A hely egyszerre megkapó és félelmetes.

Sziklakórház

sziklakorhazA Budai Vár alatt húzódó egykori titkos katonai kórház és atombunker - a kódneve LOSK 0101 / 1 - alatt ma már nyitva áll a nagyközönség számára. Sokkal több ez, mint egy egyszerű múzeum, vagy bunker. Az itt látható kiállítás eredeti környezetében mutatja be a második világháború tragikus végnapjait és a hidegháborús éveket.

Magyar Nemzeti Galéria

Nemzeti Galéria 1A Magyar Nemzeti Galéria európai mércével mérve is hihetetlenül gazdag, közel 100.000-es anyagával. Állandó kiállítások: Középkori és reneszánsz kőtár, Gótikus faszobrok és táblaképek, Késő gótikus szárnyas-oltárok, a reneszánsz és barokk művészet, a Habsburg-kripta, XIX századi magyar festészet és szobrászat, és a XX. századi magyar festészet és szobrászat. Az épület kupolájából remek panoráma nyílik az egész városra, a budai hegyekre.




Királyi Borház és Pincemúzeum

Az ide látogatók képet kaphatnak a magyarországi borvidékekről és az épülethez tartozó pincében megkóstolhatják és megvásárolják ezen vidékek méltán híres, nemzetközileg is elismert borait. Külön van a pálinka, a bor és a pezsgő terem. Építészeti szempontból már maga a pince is érdekességként szerepel az ide látogatók számára.

Magyar Állami Operaház

Operaház 1.A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan.
Operaház 2.Az épületgépészeti berendezések a kor színvonalán álltak. A padláson víztározó medencéket építettek ki, az úgynevezett záporberendezés megtáplálására tűz esetén. A fűtést gőzzel és kályhák segítségével oldották meg, a nézőtérnek pedig modern szellőző berendezést építettek. A világítást légszeszcsillárokkal kívánták megoldani. Ennek megfelelően 1881-ben a légszeszvezeték főhálózatát meg is építették az egész épületben. Az elektromos világítás is ugyanebben az időben jelent meg, és előnyeit az építőbizottság hamar felismerte, de a légszesz vezetékek már elkészültek. Az épületet teljes egészében azonban csak 1895-ben szerelték át villanyvilágításra.

Szent István Bazilika

Szent István bazilika 1A Szent István-bazilika, vagy Lipótvárosi plébániatemplom római katolikus templom, Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, Budapest egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége. A Szent István-kultusz fő helyszíne: a bazilika névadója a magyar államalapító király, I. (Szent) István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik.
A templomot 1905. november 9-én szentelték fel, a zárókő elhelyezésére pedig az uralkodó, I. Ferenc József jelenlétében került sor 1906. december 8-án. Noha az eredeti szándék szerint az új templom Ausztria védőszentjének, Sz. István bazilika 2Szent Lipótnak a nevét viselte volna, még elkészülte előtt, a millenniumi ünnepségek kapcsán, 1897-ben az érseki főhatóság Szent István király védelmébe helyezte, s ezen a néven is szentelték fel. A Szent István-bazilika zenei élete 1905. évi felszentelése óta jelentős. Jeles orgonaművészek voltak a bazilika főorgonistái, köztük Antalffy-Zsiross Dezső, Zalánffy Aladár, Szakolczay-Riegler Ernő, Pécsi Sebestyén és 1963 óta Koloss István. A Szent István-bazilika kórusát 1909-ben alapította Sztojanovics Jenő, őt követte Demény Dezső (1913–1938), Harmat Artúr (1938–1959), majd Hidas Frigyes (1959–1962). 1962 óta a kórust Fehér László vezeti.

Magyar Parlament

Parlament 1A magyar Parlament épülete az Országgyűlés székhelye, az európai parlamentarizmus, jogalkotás méltó jelképe. A Duna partjára épített impozáns épületegyüttes egyik népszerű célpontja a Magyarországra látogató turistáknak. Jelenleg ez a legnagyobb épület Magyarországon, és a második legnagyobb parlamenti Európában. Az épület belsőépítészetileg is lenyűgöző képet nyújt az odalátogatók számára. Külön figyelmet érdemelnek a gazdagon díszített falfreskók és bronzszobrok. A 2000. évi I. törvény rendelkezése alapján az Országházban van kiállítva a Szent Korona és a többi koronázási jelvény (a koronázási palást kivételével). A korona korábban a Nemzeti Múzeumban volt megtekinthető; a törvény szövege szerint az ünnepélyes áthelyezéssel „Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi”.

Terror Háza Múzeum

terrorhaza

A Terror Háza Múzeum az egyetlen a maga nemében, mely emléket állított a kommunizmus áldozatainak, bemutatva azt az épületet, ahol megkínozták és megölték a rendszer vélt, vagy valós ellenségeit. A múzeumban látottak csak megerősíthetik a látogatókban, hogy az áldozatok a szabadságért soha nem hiába valók. Sajnálatos, hogy a kommunista és egyéb diktatúrák borzalmait hamar elfelejtette a világ és új ellenséget keresve keletnek fordultak…

Szépművészeti Múzeum

szepmuveszeti_muzeum1906-ban épült, a múzeum törzsanyaga az Eszterházy gyűjteményből származik, mely 1870-ben került az állam tulajdonába. Az állandó kiállítások között megtekinthetők az olasz, egyiptomi, spanyol és görög kiállítások, melyek közt ott találjuk El Greco hét remekművét is, de találkozhatunk Picasso, Van Gogh, Hundertwasser munkáival is. A múzeum hatalmas, klasszicista stílusú épülete szinte uralja a teret.




Gyógyfürdők

Gellért fürdő 1.Budapest gyógyfürdőit tekintve első helyen áll Európában. Egyik különlegessége, hogy a 118 termálforrás közvetlenül a város alatt található. Ezek naponta 15.4 millió galon vizet adnak naponta, melyek hőfoka 21 és 78 ° C között változik. A források vize számtalan betegség hatékony kezelésére alkalmas. A legnépszerűbb fürdők: Széchenyi fürdő, Király Gyógyfürdő, Rudas Gyógyfürdő, Gellért Fürdő



Szemlőhegyi barlang

Szemlőhegyi barlang 1.

Szemlőhegyi barlang 2.Budapest egyik legértékesebb természeti kincse a Szemlőhegyi barlang.
A fokozottan védett barlang jelenleg feltárt hossza 2200 m. Az út mentén számtalan tágas résszel találkozhat a látogató, ahol megcsodálhatja az ásványi csapadékokból képződött cseppkőformátumokat, melyeket a jó megvilágítás még különlegesebbé tesz.

szilajcsiko
arkad
szozat
hunhirlogo
szekelypajzs
kurultajbanner_125_125px
gyepugif_3
csikiszekelymuzeum
lakiteleknepfoiskola