Betűméret
Érdekességek Népek – helyek – országok Kappadókia

Kappadókia

250px-bar_derinkuyuKappadókia (görögül: Καππαδοκία; törökül Kapadokya) egy Kis-Ázsiában (ma Törökország) fekvő terület ősi neve, melyet délen a Toros-hegység, északon a Fekete-tenger, keleten az Eufrátesz határolt. A térség részét képezte az asszírok által Hattumnak nevezett földrajzi és politikai egységnek, és körülbelül megegyezik a Hettita Birodalom korának Felső-Hatti nevű régiójával.



A Kr. e. 6. században említették először a Kappadókia nevet a három nyelven írt akhaimenida feliratokon, I. Dareiosz és Xerxész idejében, mint a Perzsa Birodalomhoz tartozó országot (perzsául dahyu-). A birodalomhoz tartozó országok listáján a Katpatuka név szerepel, mely nyilvánvalóan nem perzsa eredetű. Az akkád és elamita feliratokon is hasonló nevet találunk. Hérodotosz szerint a Katpatuka nevet a perzsák adták a kappadókiaiaknak, míg a görögök "szíriaiaknak" vagy "fehérszíriaiaknak" (Leucosyri) nevezték őket. Az egyik kappadókiai törzs, melyet Hérodotosz megnevez, a moschoi, akiket Josephus Flavius a bibliai Jáfet fiával, Mésekkel hoz kapcsolatba: "és a moschoi (mosocheni) [törzset] Mosoch alapította; ők most a Kappadókiaiak".

800px-goreme_1_11_2004A későbbi perzsa uralkodók idején a területet két szatrápiára vagy kormányzóságra osztották, az egyiket továbbra is Kappadókiának hívták, a másik neve Pontusz lett. A terület kettéválasztása még Xenophón ideje előtt történt. A perzsák bukása után a két tartomány továbbra is különálló maradt, és külön fejlődött. A Kappadókia név így kizárólag a belső tartományt jelöli.
A Kappadókiai királyság még Sztrabón idejében is fennállt. A Kilíkia nevű régiójában feküdt az ország fővárosa, Caesarea Mazaca (ma Kayseri). Két olyan városa volt az országnak, melyet Sztrabón említésre méltónak tartott: Caesarea (eredetileg Mazaca) és Tyana, nem messze a Toros-hegység lábától.

A bronzkorban a hettita birodalom része volt. Hatti bukása után a moschoi törzset Kürosz hódította meg a Kr. e. 6. században, majd Kappadókiában egy rövid időre feudális arisztokrácia uralkodott. A területet az I. Darieosz perzsa király által létrehozott rendszerbeli 3. szatrápiába sorolták be, de sokáig saját uralkodókkal rendelkezett. Egyikük sem tudott az egész ország felett uralkodni és valószínűleg adót fizettek Darieosznak. Kappadókia végül elnyerte szabadságát I. Ariarathes uralkodása alatt, aki Nagy Sándor kortársa volt.
A provinciát Nagy Sándor maga sosem látogatta meg; a területet folyamatosan Ariarathes dinasztiája uralta hosszú időn keresztül, kivéve egy rövid ideig Nagy Sándor halála után, amikor a területeket felosztották maguk között a hadvezérek és Kappadókia Euménesz kezére került. Kr. e. 322-ben Perdiccas régens vette át a hatalmat, aki kivégeztette Ariarathes királyt. Az Euménesz halálát okozó viszálykodás közepette Ariarathes fia visszaszerezte a trónt, ami után a dinasztia tagjai zavartalanul uralkodtak Kappadókiában.

IV. AriarathesIV. Ariarathes uralkodása alatt Kappadókia kapcsolatba került Rómával; először mint ellenségek (III. Antiochus hadjáratai révén), később mint szövetségesek Perseus makedón király ellen. V. Ariarathes a római prokonzul Crassus oldalán vonult hadba Aristonicus ellen, aki Pergamon trónját követelte. Seregeit Kr. e. 130-ban győzték le a rómaiak.
Róma támogatta a kappadókiaiakat Mithridates elleni küzdelmükben is; akik megválasztották Ariobarzanes-t uralkodójuknak Kr. e. 93-ban, de addig nem léphetett hatalomra az új dinasztia, míg a rómaiak le nem győzték a pontuszi és örmény királyokat Kr. e. 63-mal bezárólag. A polgáháború idején Kappadókia hol Pompeiust, hol Caesart, hol Marcus Antoniust támogatta. Az Ariobarzanes dinasztia után Archelaus került a trónra, aki először Marcus Antonius, majd Augustus pártján állt, és Kr. u. 17-ig meg is tudta tartani országa függetlenségét, akkor azonban Tiberius császár a király halálát követően provinciaként a birodalomhoz csatolta azt.

Kappadókiában találhatóak a híres föld alatti városok, melyek az első keresztények búvóhelyei voltak. Ma turistalátványosságnak számítanak, de néhány lakást szállodaként is üzemeltetnek, illetve akár meg is lehet vásárolni néhányat.
Népszerű és a világon egyedülálló látványosságok a számtalan, furcsa alakú "Tündérkémények", a Göreme Völgy holdbéli vidéke, a Göreme Nemzeti Park, a sziklatemplomok, Kaymakli és Derinkuyu föld alatti városai, a Zelve völgy, Avanos (edények), az Uchisar sziklaerőd, az Ihlara völgy és Soglani.

Forrás: Wikipédia

szilajcsiko
arkad
szozat
hunhirlogo
szekelypajzs
kurultajbanner_125_125px
gyepugif_3
csikiszekelymuzeum
lakiteleknepfoiskola