Betűméret
Érdekességek Népek – helyek – országok SZIKSZÓ

SZIKSZÓ

szikszo legifoto

avagy régiből modern város (Munkacím)
–  szinopszis –


SZIKSZÓ, avagy régiből modern város munkacímű, a város múltjáról, jelenéről és jövőjéről készülő filmtervem realizálása alkalmat nyújtana mind gazdasági, mind kulturális, honismereti és turisztikai szempontból arra, hogy bemutassa a térség központjának történetét a kezdetektől napjainkig, valamint elmélyülne a jelenünket érintő gondok pontos feltárásában, egyben a konstruktív megoldási lehetőségek keresésével aktivizálhatná a város vezetésében és a polgárok körében meglévő kreatív energiákat, ezentúl pedig racionálisan fejtené ki a település életében rejlő közeli és távolabbi lehetőségeket.

A hatvan perces videofilmet tartalmazó projekt elkészülte esetén egészestés műsornyi terjedelemben differenciált, teljességre törekvő képet rögzítene Szikszó város helyzetéről, amelyet akár évtizedek múlva is korlenyomatként használhatnának az utánunk következő generációk.

 

A tervezett film szinopszisa
A hatvan perces videofilm három fő szerkezeti elemre épül:


1./ Szikszó története napjainkig (15 perc)

A város a történelem során mindenkor kivette részét a sorsfordító helyzetekből, mely események leírása sűrűn szerepel a történelemkönyvek lapjain.

A múzeumi, levéltári, könyvtári, helytörténeti dokumentumok felhasználásával készülne el a forgatókönyv, amely bemutatná a még fellelhető objektumokat, rekvizitumokat, a város történelmét, ezzel mintegy plasztikussá, kézzelfoghatóvá téve a múltat.

A film narrátoraként Mahó Andreát, a Madách Színház művésznőjét kéri fel a polgármester úr, aki díjmentesen vállalja a filmben való szereplést.

2./ Szikszó jelene (30 perc)

A film objektív nézőpontból vizsgálná a város jelenlegi helyzetét. A megszólaló önkormányzati vezetők, a kritikus, alternatív véleményt valló képviselőknek is lehetőséget ad véleményük kifejtésére a film, valamint a város prosperáló vállalkozásai, az „utca emberének” véleményét is kikérnénk, így a lakosság életérzését vetítené ki a film, nem elhallgatva azokat a szorító problémákat melyekre közösen kell megoldást találnia a város minden felelősen gondolkodó polgárának.


3./ Szikszó jövője (15 perc)

A projekt első két része alapozná meg, egyben indukálná is annak az igénynek a megfogalmazását, hogy Szikszó város földrajzi és más, gazdasági, humán vetületű posszibilis kapacitásának, valamint az itt élő tehetséges, tevékeny emberek munkájának elismeréséül már a közeljövőben az eddiginél nagyságrendekkel nagyobb támogatást és lehetőséget kapjon a város, ezáltal a jövőben intenzívebben kerülhessen be az ország vérkeringésébe.

Füzesséri József polgármester ismerteti a már beláthatóan megvalósuló terveket, valamint a távolabbi jövőt. A film a fiatal generáció véleményét is tartalmazná: ők hogyan képzelik lakóhelyük jövőjét.
Ez alkotná a film befejezését. Így a hatvanperces film reprezentálná, a régi településből hogyan válik modern, huszonegyedik századi külső-belső arculatot mutató várossá Szikszó.


Referenciaként megemlítem: 1977-től  a VRJ – Film és Video Stúdióban, valamint a Magyar Televízióban és más filmes műhelyekben közel 150 filmet készítettem, melyekkel számos hazai és nemzetközi fesztiválon különféle elismerő díjakat nyertem.

Filmográfiám megtekinthető az interneten.
Website: http://members.chello.hu/vrj-studio/

Ifjúságomat Szikszón töltöttem, és azóta is napi kapcsolatban állok a várossal. Valódi szívügyként tartom számon szülőhelyem épülését, remélve, hogy sikeres közös munkákkal is szolgálhatom Szikszó város fejlődését.

Amennyiben Polgármester Úr maradéktalanul egyetért a filmtervvel, kérem támogatását a projekt megvalósításához.


Budapest, 2015. május 4.

                                           Varga Rudolf


SZIKSZÓ
avagy régiből modern város (Munkacím)
– forgatókönyv –


Abaúj Tévé logó

Felblende

Körpanoráma óriástotálban a városról, amely ritmusos vágásokkal élénkítve, közelképekkel is bemutatja a város adottságait, sajátos hangulatát.
Alatta Mahó Andrea színművésznő énekel. (A polgármester úr közlése szerint a stúdió minőségű hanganyagot a művésznő adja.)

Mozaikdarabkákból rajzolódik ki Szikszó város címere, amely alatt megjelenik a

FŐCÍM (3D-s technikával)

Füzesséri József polgármester: (Képpel, hanggal kezdi, aztán vágóképek mutatják előadásának aktuális mozzanatait.)
Szeretettel köszöntöm Szikszó város lakóit, minden kedves nézőnket!
Nem panaszként, de megemlítem, városunkat egészen az elmúlt időkig nem kényeztette a sors. Szerencsére a polgárok és munkatársaim közös töprengésével megértettük, ezen csak úgy lehet változtatni, ha saját kezünkbe vesszük életünk irányítását.
A választók immár harmadik ciklusban tiszteltek meg azzal, hogy „közös szekerünk” rúdját együttesen helyes irányba fordítsuk, megbíztak, hogy koordináljam és irányítsam településünk mindennapi életét.
Mára beérőben vannak munkálkodásaink eredményei, láthatóvá, kézzel foghatóvá váltak a szorgos iparkodás gyümölcsei.
Ez a rövid köszöntő nem arra hivatott, hogy részletesen felsoroljam az eredményeket, csak érintőlegesen említenék néhányat, melyekkel városunk polgárainak létminőségét emelni tudtuk. A munkahelyek számának növelése, a város arculatának szépítése, az út és közműhálózat, a környezetvédelem fontosságának tudatosítása mind-mind sikerélményt jelentenek számunkra.
Ahol alkalmam van rá, mindenütt hangsúlyozom, számunkra a legtágabb értelemben vett kultúra egyenlő fontossággal bír az egzisztenciális javakkal. Bátran mondhatom, mi nem csupán beszélünk a művelődésről, hanem teszünk is érte. Az éppen két éves múltra visszatekintő Szik-Szó Színház, a Szikszói Esték, a Társalgókör, a Merre tovább Magyarország? fórumok, az Inkubátor Ház, a könyvtár rendezvényei mind azt bizonyítják, városunk lakóinak megkerülhetetlen igénye van a kultúrára. A Puccini és kortársai mesterkurzus, az európai hírnevet elért Barátság váltófutás, a történelmi megemlékezések bizonyítják egyre dúsabbak a programjaink.
    
Szikszó múltja (tervezett hossz: 15 perc)
              (insert)

Füzesséri József polgármester: (képpel, hanggal)
Megadatott nekem, hogy immár a harmadik ciklusban segíthetem munkámmal az itt élők boldogulását. Sok dolgot igen, de azt még a legádázabb ellenfelek sem vitatják el, hogy tevékenységem során a kiterjesztett értelemben vett kultúrát egyenrangúként kezelem az egzisztenciális javak megteremtésével. Úgy gondolom, csak kiművelt agyú, harmonikus lelkületű polgártársakkal lehet valóban élhető világot teremteni ebben az egyre bonyolultabbá váló, sokszor ingerült, puskaporos levegőjű, ellentmondásos korban.

(Átadja a szót dr. Farkas József úrnak, a kulturális bizottság tagjának.)

Dr. Farkas József: (Képpel, hanggal kezdi, aztán vágóképek mutatják előadásának aktuális mozzanatait.)
Talán nem ismeretes mindenki előtt, hogy az öregeink öregeinek elmondása szerint városunk nevét a szik sóról kapta. Az viszont tudvalevő, hogy a szikes, sós altalaj megnehezíti a művelést, a termőre fordulást. Némi túlzással elmondható, településünk, a magát városi rangra felküzdő Szikszó, a föld teremtésétől kezdve bizonyos természeti hátránnyal, a szerencsésebb adottságú, az emberi boldogulást jobban támogató térségeknek eleve megadott készségek híján küzd az életbenmaradásért.
Talán innen eredeztethető az itt születtek konok hozzáállása a valósághoz, az eltökéltség, hogy minden hátrány ellenére utódaik és maguk számára élhetővé, kulturálttá, egyre komfortosabbá teszik házukat és szűkebb hazájukat, jobb minőségűvé formálják életüket, amely kiterjed az élet minden szegmensére.

Villáminterjúk:
A polgármester utcai járókelőkhöz, fiatalokhoz, középkorúakhoz intézi a kérdést:
– Tudja-e, hogy mióta lakott település Szikszó?
(A helyes és helytelen válaszokat kb. fele-fele arányban elosztva.)

Mahó Andrea színművész narrátor: (képpel, hanggal)
A világháló wikipédiájának összegző leírása alapján Szikszó környékén már a honfoglalás idején megtelepedtek a magyarok.

dr. Farkas József: (Képpel, hanggal kezdi, majd vágóképek illusztrálják előadását.)

Évek óta készülök Szikszó város történelmének újbóli megírására. Szikszó történelme a szép emlékű Ádám István tanár úr szerkesztésében, és részben az ő szerzősége mellett 1980-ban már megjelent. Az azóta eltelt 30 év változásai és az információs forradalom következtében igen sok új, akkor nem ismert, vagy nem publikálható adatot sikerült összegyűjtenem. A könyvem anyaga 1962, a szikszói járás megszüntetésének időpontjáig tekinti át részletesen, és azt követően 1989-ig vázlatosan a város történetét.
A következőkben néhány apró idézetet mutatok be a könyv szövegéből. Célom ezzel egy Szikszó történelmével kapcsolatos vitafórum létrehozása, és további adatgyűjtés. Minden a városunk történelmével kapcsolatos anyagot köszönettel veszek. Minden a témában felmerülő kérdésre a legjobb tudásom szerint válaszolok.
"10 milló évvel ezelőtt a pliocén korban a Pannon beltenger nyomulása révén újra szinte az egész Kárpát medencét tenger borította. Ezután a Kárpátokból eredő folyók (mint a Hernád) munkája révén a tenger feltöltődött. Így alakult ki a Sajó-Hernád hordalékvidék ahol a mai Szikszó fekszik."
"Kr. e. körülbelül 5500-4000. Szikszó környékén a Magyar hegyen valamint a folyók és patakok mentén sokfelé élt a neolitikum (csiszolt kőkorszak) embere. Városunk és környéke azóta is lakott"
"Bakay Kornél "A magyarság múltja és jövendője a Kárpát-medencében" című művében azt sugallja, hogy a Szikszó helynév (sok más földrajzi nevünk társaságában) ősi magyar eredetű szó, és jóval a honfoglalás előtt jöhetett létre a már akkor itt élt magyarul beszélő lakosság emlékeként."
"A református templom területén honfoglalás kori sírt is feltártak."
"1192-1195 Az egyik legrégebbi írott nyelvemlékünk "A Halotti Beszéd" az északkeleti nyelvjárástípusokkal, a Szikszó környéki és az abaúji nyelvjárással mutat azonosságot."
"1307-ben Károly Róbert király keltezett egy oklevelet "in Zykzow." A történészek megegyeznek abban, hogy ez az oklevél egyértelműen a mai Szikszó városában kelt."
"1332-35 évi pápai tizedjegyzék szerint Szikszó évi átlagban 49 garas fizetett. A fenti tized összeget három pap, név szerint Máté, Tamás és Jakab fizette."
"1391. Zsigmond király feleségének Mária királynőnek adja Szikszót. Mária királyi város - "civitatem nostram Zikzow" – néven említette a településnek. A továbbiakban Szikszó a 19. század végéig mezőváros volt."
"1403. A Perényi család országbírói vagy bárói ága Szikszó és tartozékai - (Alsó)Vadász, Sziget, és Újfalu falvak - birtokába jutott."
"1406. Szikszó (új?) függőpecsétet készíttetett. Ekkor a város név szerint ismert előljárója - bírája - Jacobus nobilis volt. A város vezetését 12 konzul segítségével végezte. Szikszó előljáróinak száma bár az évszázadok során több új tisztség is életbe lépett, egészen 1848-ig ennyi volt."
"1440. Szikszó egy időre a cseh Giksra kezére került, mint a hatalmas felvidéki birtokainak legdélibb fekvésű települése."
"1461. Mátyás király hatalmának megszilárdítása során, háborút indított a csehek (Giskra) kiszorítására. Az év júliusában a király seregei élén Szikszó mellett ütött tábort."
"1467-ben Szikszó (egyik) papját Maghy Péternek hívták."
"1472. július 14-én Szikszó város több okíratot adott ki. Megtudjuk belőlük többek között az akkori szikszói bíró, Chonthus (Csontos?) János, és a 12 konzul nevét."
"1514 tavaszán Szikszón a keresztes hadak toborzást maga a plébános, Bereck irányította."
"1523. Perényi Péter Szikszó földesura az új (Luther szervezte) hit elkötelezettje lett."
"1564-ben Szikszó már a töröknek is adót fizetett."
"1568 január 6-án a szikszói zsinaton rendelték el, hogy a magyarországi református egyházakban az úrvacsorát ostya helyett kenyérrel kell kiszolgáltatni. A zsinaton 23 pontba foglalt döntés született. Többek között megerősítették a Szentháromság tanát, melyet az unitárius egyházi irányzatok tagadtak."
"Az 1588 október 6-án a török ellen vívott szikszói csatáról emlékezett meg Szenczi Molnár Albert "Az pogány ellenség ellen" című később írott zsoltárában."
"1590. Szikszai Fabricius Balázs "NOMENCLATURA" című művének első, 1906 utólsó kiadásának éve. A mű legújabb kiadása ma is napirenden van."
"1596 október 18-án a 15 éves háborúban a császári hadak a Szikszó és Sajóvámos közötti téren ütöttek tábort. A sorsdöntő mezőkeresztesi csatában (október 25-26) a törökök győztek."
"1608 április 19-én Homonnai Drugeth Bálint felvidéki kapitány és a hajdúk között megköttetett az úgynevezett Szikszói Egyezséglevél."
"Az 1600-as évek második felében elpusztult Sziget falu. Maradványai a volt vízimalom felé vezető úton, a Szigetpást határrészen vannak, az úgynevezett hármas zsilip közelében."
"1671-ben a császári gróf Johann Spork generális hadai Kassa felé vonulásuk közben Szikszó Aszaló felőli kapuinál táboroztak le."
"Thököly Imre 1679 novemberében vívott győztes szikszói csatájának is emléket állít a "Csínom Palkó" kezdetű kuruc népdal néhány sora."
"1688 áprilisának utolsó hetében véletlen tűzeset folytán porrá égett a szikszói templom."
"1703-ban II. Rákóczi Ferenc újraszervezte a felsőmagyarországi postautakat. Ennek egyik központi állomása Szikszó lett."
"1708. Ebben az évben kezdék lejegyezni Szikszó mezőváros (egyik?) ma ismert protokollumát (jegyzőkönyvét)."
"1712. Ebben az évben Szikszó választott bírája Csillom István, albírája Csáthi György volt."
"1768. Abaúj vármegye szikszói járása 38 települést foglalt magába."
"1773-ban Losontzi István Hármas Kis tükör című művében így írt Abaújról:
Abauj vármegye néz s hallgat Kassára, Országunknak egyik híres városára.
Itt mehetsz Gönc, Szikszó, Szepsi, Nagyidára, S a Jászoviai prepositurára."
"1793 őszén Csokonay Vitéz Mihály Szikszón tartózkodott."
"1811-14-ben középiskolai tanulmányait Szikszón kezdte el Fogarasi János (1801 –1878) későbbi jogász, nyelvtudós, szótáríró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja."
"1828-1848 A szikszói nemesek jegyzőkönyve bejegyzéseinek ideje."
"1848 szeptember 14-én Szikszó első ízben választott polgármestere Kenedich János lett."
"Az 1848 december 28-i szikszói csatát Jókai Mór A magyar nemzet története cimű művében vereségként értékelte."
"1849 július 24-én a cári csapatok elleni hadmozdulatok részeként Nagysándor József tábornok csapata is csatlakozott a Szikszón állomásozó Bobich- és Mesterházy-hadosztályhoz."
"1867-ben Szikszó lélekszáma 3708 fő volt. Közülük római katolikus 1044, görög katolikus 170, keleti görög katolikus 4, protestáns 1929, zsidó 561. A lakosság megoszlása nemzetiség szerint: magyar 3011, német 27, tót 19, görög 4, cigány 86, zsidó 561."
"1884 év április 21. A képviselőtestületi ülés tárgya volt: "Szikszó város mint nagyközség tisztújítása."
"1904-1920 Jóczik Gábor Szikszó nagyközség bírája."
"1909. A Major útcán elkészült Szikszó első artézi kútja."
"1918-ban a szikszói piacokat és vásárokat bérlő Flesh Bertalan az évi bérleti díját 10 000-ről 7000 koronára kérte leszállítani. Indokként a forgalom drasztikus visszaesését említette."
"1919 március 20 és 1938 novembere között Szikszó Abaúj-Torna vármegye székhelye volt."
"1919 március 22-én Szikszón a Tanácsköztársaság Abaúj-Torna vármegyei direktóriumot alakított."
"1919 április 30-án Szikszó cseh megszállás alá került."
"1919 július 16-án Leopold Elemér a földművelésügyi népbiztos főmegbízottja aláírásával Szikszón röplapot adtak ki. Ebben a törvénytelen rekvirálások ellen léptek fel."
"1920 február 21. Csonka Abaúj-Torna vármegye első megyegyűlése Szikszón."
"1926 szeptember 5-én Szikszón járt Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója."
"Az 1927 évi márciusi önkormányzati választások eredményeképpen Nagy Károlyt a községi bírói székben id. Fónagy Károly váltotta fel."
"1929-ben Abaúj vármegyében az USA-ba és Kanadába kiadott kivándorló útlevelek száma 268 volt, és ez a szám 1930-ban április 16-ig 129 lett. Szikszó és Abaúj népe menekült a nyomor elől."
"1933 február 11-én rendkívüli közgyűlés emlékezett meg Szikszó díszpolgára, gróf Apponyi Albert haláláról."
"1936-ban kezdődött a II. Rákóczi Ferenc utca kockakővel való burkolása."
"1939-1945 között Abaúj-Torna vármegye (a megyeszékhely Kassa) járásai a következők voltak: Abaújszántói, Csereháti (székhely Szepsi) Gönci, Kassai, Szikszói, és Tornai járások."
"1944 A pészah (zsidó húsvét) utáni napok. A zsidó deportálások kezdete Szikszón."
"1945 eleje-1950. 03. 15: Abaúj-Torna vármegye járási beosztása a következő volt: Abaújszántói, Bódvaszilasi, Encsi, Gönci, Szikszói járások. Megyeszékhely -nagyközség Szikszó."
"1945 szeptemberében 15-én az orosz kárpótlás sarcainak rendezése során Kocsis János szikszói plébános 843 kg árpát szolgáltatott be a Vörös Hadsereg ellátására."
"1945 október végén Szikszón állítólagosan a rend fenntartása végett 70 fős orosz helyőrség tartózkodott."
"1945 karácsonyára az Országos Népgondozó Hívatal ruhasegélyt küldött Szikszóra a felvidéki magyar menekültek megsegítésére. A kiosztás során tumultus támadt - kevés volt a ruha."
"1946 elején az alispán Beregszászy Sándor lett, de június 18-án őt is menesztették. Február 21-től Állami Építési Hivatal felállítását rendelték el Szikszón."
"1946 augusztus 2-án, a forint értékállóságának biztosítására az Iván Géza rendőr százados (FKGP) vezette szikszói járási rendőrkapitányság 32 rendőr bevetésével razziát tartott Szikszón."
"1947 április 27-én támogatta a szikszói közgyűlés a Szikszói Izraelita Hitközség azon kérvényét, hogy emlékművet állíthassanak a zsinagóga előtt a háború során elhurcolt és meggyilkolt hittársaik emlékére."
"Az 1947 július 14-i szikszói vásárra felhajtottak 2000 szarvasmarhát, és ebből 650 gazdát cserélt, 1100-1200 forintos áron. Az ok a takarmányhiány volt."
"1948. Abaúj-Torna Vármegye Szabadművelődési Felügyelősége Szikszón kiadta az Abaúji Kalendáriumot."
"1948 október 3. A Szikszón kiadott Abaúj Népe hetilap "Józan életű demokratikus bírót Szikszónak" című írásában heves kirohanást intézett Lengyel István szikszói bíró – és "kulák" – ellen."
"1950 március 16. Közigazgatási reform címén egyesítik Borsod, Abaúj és Zemplén vármegyéket. Szikszó megszűnik megyeszékhely lenni. Az egyesített megyék székhelye Miskolc."
"1950 október 22. A szikszói községi tanács első elnöke H. Nagy Lajos lett."
"1954 február 24-én megjelenő Szikszói Járás Verseny Híradó szerint Szikszó a tej beszolgáltatásban 22 község közül a 21. helyen állt az adott időpontban."
"1956 augusztus 11-én szikszói járási tanács vb. ülésén 10 szikszói kulákot mentesítettek a kulákság alól, de nyolcan továbbra is azok maradtak."
"1956 október 26-án Zombor Lajos a községi munkástanács vezetője megakadályozta, hogy a népharag Szikszón önbíráskodásba csapjon át."
"1957 október 3-án 1956-os tevékenysége miatt kivégezték Molnár Imrét, aki 1954-ben egy ideig a szikszói kultúrház igazgatója volt. "
"1959 szeptember 22-én a költségvetés vitája során községi vb. elnök a Szikszó fejlődését hiányoló tanácstagi véleményekre a következőt mondta: "Ne lepődjenek meg a szikszóiak akkor, amikor egy-egy létesítmény termelőszövetkezeti községbe kerül, hanem inkább törekedjenek arra, hogy községünk is mielőbb TSZ község legyen."
"A szikszói kultúrház építését 1961 novemberében be kellett volna fejezni. Ünnepélyes átadását végül 1962 május 1-re ütemezték át."
"1962. július elsején Szikszó megszűnt járási székhely lenni. Ekkor az Encsi, Gönci, Abaújszántói és Szikszói járásokból létrehozták a majdnem csonka Abaúj méretű Encsi járást."
"1971. Szikszó "kiemelt alsófokú központ" lett, Aszaló és Alsóvadász vonzáskörzettel."
"1984. január 1. Szikszó "közvetlen megyei irányítású nagyközség" lett."
"1989. Szikszó újra város lett."
(Kiegészítésként a wikipédiából):
Első írásos említése 1280-ra tehető, ekkor ugyanis IV. László itt keltez három oklevelet, a következőkkel zárva sorait: Dátum in Zekzou, feria tertia proxima post dominicam judika MCCLXXX. Újabban egyes történészek arra a következtetésre jutottak, hogy a fenti dokumentumban megjelölt hely nem a mai Szikszó helyén álló településre vonatkozik, így ők az első írásos említést 1307-re teszik, amikor is Károly Róbert adott ki "in Zykzo" oklevelet. Ebben az időben még az Aba család birtoka, az ő kihalásukkal került 1391-ben Zsigmond király, majd felesége, Mária királynő birtokába. Ekkor már királyi városként említették. Ebben az időben indult virágzásnak a település és ekkor épült a kisebb módosításokkal, de ma is álló gótikus templom. A fejlődéshez a kedvező földrajzi fekvés is hozzájárult: errefelé vezetett az út Kassa és Krakkó felé. A bortermelés már ebben a korban is jelentős volt.
A 16. században a város uraival, a Perényiekkel együtt áttért a református hitre. Ekkor került gótikus temploma a református egyházhoz.

Villáminterjúk:
A polgármester utcai járókelőkhöz, fiatalokhoz, középkorúakhoz intéz kérdéseket:
– Tudja-e, hogy mi történt Szikszón a törökdúlás idején?
(A helyes és helytelen válaszokat kb. fele-fele arányban elosztva.)

Mahó Andrea színművész narrátor: (képpel, hanggal)
1558. október 13-án Velicán füleki bég kirabolta és felégette a várost.

dr. Farkas József: (Képpel, hanggal kezdi, majd vágóképek illusztrálják előadását.)
A zsákmánnyal visszavonuló törököket másnap Sajókazánál utolérte és legyőzte a Bebek György és Telekessy Imre által vezetett magyar végvári csapat. Szikszó 1564-től adót fizetett a töröknek, ennek ellenére 1566-ban, 1567-ben, 1573-ban és 1577-ben is fosztogattak a török csapatok. 1577. november 10-én Ferhát füleki bég támadta meg a várost a vasárnap délelőtti prédikáció közben. A templom kerítésén is túljutottak, de magát a templomot nem tudták elfoglalni. Másnap este a hazatérő portyázókat a Sajó gázlójánál (Sajószentpéternél, más forrás szerint Vadnánál) érték utol Rákóczi Zsigmond szendrői várkapitány katonái, majd megérkezett Kassáról Geszti Ferenc és Prépostváry Bálint csapata is, s legyőzték a még így is túlerőben lévő törököket. A szikszóiak a kóborló török martalócok elleni védekezésül 1586-tól sövénnyel és árokkal erősítették meg a várost és erődített kastéllyá építették ki a templomot. 1588-ban 11000 fős török had támadta Szikszót. Rákóczi Zsigmond (ekkor, mint egri várkapitány) vezetésével sikerült megvédenie a várost a 2000 lovasból és 400-500 gyalogosból álló magyar seregnek. A csatában 2000 török és több száz magyar és német katona esett el. A helybéliek mind a mai napig ismerik a tömegsírok helyét.

Villáminterjúk:
A polgármester úr utcai járókelőkhöz, fiatalokhoz, középkorúakhoz intéz kérdéseket:
– Tudja-e, hogyan kötődik Szikszó történelme a kuruc időkhöz?
(A helyes és helytelen válaszokat kb. fele-fele arányban elosztva.)

Mahó Andrea színművész narrátor: (képpel, hanggal)
1679-ben Thököly Imre erdélyi fejedelem serege győzedelmeskedett a labancok felett. Budapesten, a Hősök terén, Thököly alakja alatt dombormű örökíti meg a szikszói csatát.

dr. Farkas József: (Képpel, hanggal kezdi, majd vágóképek illusztrálják előadását.)
Mivel a polgárok 1703-ban Rákóczihoz csatlakoztak, Rabutin császári generális teljesen felégette a várost 1706-ban, ekkor tűnt el végleg az a büntető kard, amellyel addig a halálos ítéleteket hajtották végre.
1848-ban Mészáros Lázár csapatai arattak itt győzelmet az osztrák csapatok felett.
1852-ben egy lakástűz következtében az egész város leégett. Sikerült újjáépíteni, de az anyagi terheket nem bíró polgárok hamarosan kérvényezték, hogy településüket minősítsék vissza nagyközséggé.

Villáminterjúk:
A polgármester úr utcai járókelőkhöz, fiatalokhoz, középkorúakhoz intéz kérdéseket:
– Tudja-e, hogy a trianoni békeszerződés után mi volt a státusza Szikszónak?
(A helyes és helytelen válaszokat kb. fele-fele arányban elosztva.)

Mahó Andrea színművész narrátor: (képpel, hanggal)
A trianoni békeszerződés után 1920 és 1938 között, amikor Kassa Csehszlovákiához tartozott, Szikszó volt Abaúj-Torna vármegye székhelye. Ezt a rangját 1938 és 1945 között, amikor Kassa újra Magyarország része volt elveszítette, azonban 1945 és 1950 között ismét a már Abaúj nevű megye székhelye lett.

Villáminterjúk:
A polgármester úr utcai járókelőkhöz, fiatalokhoz, középkorúakhoz intéz kérdéseket:
– Tudja-e, hogy mikor kapott városi rangot Szikszó?
(A helyes és helytelen válaszokat kb. fele-fele arányban elosztva.)

Mahó Andrea színművész, narrátor: (képpel, hanggal)
1962. július 1-jéig járási székhely volt. 1989-ben városi címet kapott.

Szikszó jelene (tervezett hossz: 30 perc)
               (insert)

Füzesséri József polgármester: (képpel, hanggal)
Őseink a települések kiépítését mindig víz közelében végezték. Az emberi élet és egyáltalán az élet víz nélkül lehetetlen. Azért is örülök annak, a Xixo víz és az egész termékcsalád sikerének, hogy a tavalyi évben elnyerte az „Év terméke díjat”. Hallom, hogy az itt élők már az élet vízének, és az élet ízének nevezik a Xixo vizet. Őszintén mondom, soha nem gondoltam volna, hogy Szikszó akkora fejlődésnek indul, mint amilyennek az utóbbi nyolc-tíz évben. Leginkább az tölt el megelégedéssel, hogy az itt élő emberek közül sokan munkát kaptak az újonnan alakul létesítményeknél, mint a Hell Energy Kft-nél. Úgy gondolom, a Hell sikere már egy vonzóerő, amely újabb eredményeknek ágyaz meg.
Büszkék vagyunk rá, hogy 2014-ben a XIXO projektünk beérett, a XIXO pet projekt üdítőital család az Év Terméke díjat nyerte el. A jeges tea kategória győztese pedig az üdítő italunk lett. Manapság okkal, ok nélkül sok támadás éri az üdítőipar gyártást, forgalmazást. El kell mondjam, a mi XIXO termékeink a saját artézi kutunk forrásából származnak, amely az ásványvíz minőségű feltételeknek mindenben megfelelő, az egészséges életmód fontosságát kiemelő forrásvíz.

A film támogatói itt mutatják be cégüket, különálló blokkokban.
Elsőként a Hell üzem.

A város iskolai, kulturális, egyházi és szabadidős tevékenységgel kapcsolatos intézményeinek képviselői (Szepsi Csombor Gimnázium; Fodrász, kozmetika szakképző; Inkubátorház; Petőfi Sándor Művelődési Központ, Turulvár; katolikus, református parókus; kistérségi központ; okmányiroda; Máltai Szeretetszolgálat; Bethánia kastély; kórház; városi uszoda.

A megszólalók mindig keresztbevágva egy-egy vállalkozó bemutatkozásával.

Szikszó jövője (tervezett hossz: 15 perc)
               (insert)

Villáminterjúk:
A polgármester úr utcai járókelőkhöz, fiatalokhoz, középkorúakhoz intézett kérdései:
1./ Középkorú férfi, nő:
– Hogyan képzeli a város életét öt év múlva?
2./ Huszonéves férfi, nő:
– Hogyan képzeli a város életét tíz év múlva?
3./ Tizenéves fiú, lány:
– Hogyan képzeli a város életét húsz év múlva?

Füzesséri József polgármester: (képpel, hanggal)
A mi térségünk Abaúj, ugyanúgy mint az egész megye, a hátrányos helyzetű régiók közé tartozik. Mégis úgy gondolom, tehetség dolgában fikarcnyit sem vagyunk lemaradva a szerencsésebb adottságú térségektől. Sajnos tőlünk is sok fiatal elvándorol. Nem tudják elképzelni a jövőjüket a gyenge motivációjú, kevés kulturális ingert, választékot kínáló falvakban. Ugyanakkor mindenki tudja rólam, az én filozófiám az, hogy kevés beszéd, több cselekedet. Mára már mindnyájan elvesztettük azt a korábbi illúziót, hogy bárki bármit megcsinál helyettünk, akár a szűkebb pátriánkban, akár az ország határain belül. Megtanultuk a leckét, csak annyink van, amennyit mi magunk megteremtünk.

Mahó Andrea színművész narrátor: (képpel, hanggal)
Kiemelt részletek Szikszó integrált városfejlesztési stratégiájából.
A város jövőképével kapcsolatos letisztázott anyagot a Polgármester Úr adja, a felsorolt adatok csak tájékoztató jelleggel lettek a forgatókönyvbe írva.

Olasz, német, svájci vendégek egy-egy mondatban beszélnek a városról, arról, mit tartanak legvonzóbbnak Szikszó városában.

Füzesséri József polgármester: (Képpel, hanggal sorolja a konkrétumokat, valamint a távlati terveket.)

1./ A város hosszú távú jövőképe.

2./ Környezeti fejlesztések. A környezetvédelmi programok minden szinten, így Szikszó esetében is a következő célokat szolgálják: Az emberi egészség és létminőség környezeti feltételeinek biztosítása, A környezeti szemlélet változásának megalapozása, A táji, környezeti, természeti és kulturális értékeink megőrzése.

3./ Légszennyezéssel kapcsolatos fejlesztések. A fontosabb légszennyező anyagok esetében a határérték túllépések megszüntetése, a (SZATEV által okozott) bűzhatás teljes kiküszöbölése, és a meglevő kedvező paraméterek fenntartása a cél.

4./ Vízvédelem. Hosszú távon a cél a helyi nitrátmentes, és minden szempontból egészséges vízkészletekre alapuló ellátás. A talajvizek nitrát szennyezettsége miatt ez ma csak a rétegvíz készletek feltárásával, és/vagy a Hernád kavicsterasz nitrátmenes vizének kiaknázásával lehetséges.  A település talajvizeinek nitrát tartalmát csökkenteni kell.  A célok között szerepel a túlhasználat elkerülése, mind a talaj-, réteg-, és termálvizek esetében.
Az elkövetkezendő évtizedek egyik nagy kihívása – országos, sőt világ méretű gondként – az egészséges ivóvíz ellátás biztosítása.  A lehetőleg helyi és egészséges ivóvíz készleteink feltárása, és azok   felhasználásának  biztosítása a jövőben előreláthatólag újabb  döntések meghozatalára késztetik majd  a város önkormányzatát. Jelenleg a csapvíz minősége a városban megfelelő. A korábban jelelmző magas nitrát tartalmat sikerült jelentősen csökkenteni.

5./ Földvédelem. Szikszó közigazgatási területén – mint országos és megyei szinten is – igen hiányosak a földvédelemmel, a talaj állapotával, és a termőképességgel kapcsolatos információk. Nem rendelkezünk pontos helyi adatokkal a szél és vízerózió nagyságáról, csak sejtjük, hogy mindez létezik. Főleg az eróziók eredményeit látjuk – az esőzések a domboldalak termőtalaját lemossák, és száraz időben  a  szél viszi a felkavart port – talajszemcséket. Egyes adatok szerint a földerózió Szikszó térségének dombvidéki részein közepes mértékű lehet. Néhány beszerzett adat arra utal, hogy a savas ülepedés okozta talaj savanyodás Szikszó határában nem jellemző, bár már itt is észleltek savas esőket.  Más adatok arra utalnak, hogy Észak-Magyarországon, így Szikszó környékén is a cseh, lengyel és német iparvidékeken jellemző emisszió és a széljárás miatt a savas ülepedés (száraz és nedves-savas eső) gyakori jelenség. A savas ülepedés sokszor távoli vidékeken történő szennyezek következtében jön létre.
A földtulajdonosok egy részt rövid távú érdekek vezetik, s ez csak ronthat a talaj romlás helyzetén.

6./ A települési környezet védelme. Szikszó infrastrukturális ellátottsága ma kielégítő. Kiépült az ivóvíz és csatorna, valamint a gázhálózat. A kevéssé ellátott pincés területen viszont a jövőben történik meg a hiányzó közmű hálózatok építése. A város úthálózata is jórészt kiépült. Az utak egy része ugyanakkor rossz, és egyre romló minőségű. Semmiféle burkolata nincs viszont több útnak a pincés területen. Két éve aszfalt burkolatot kaptak a „cigánytelep” útjait.  Szikszón van szervezett szemétszállítás. Ennek ellenére a város határában több illegális szemétlerakó is „működik”. Komolyabb, a határértékeket is túllépő zaj és rezgés terhelés a városban  a 3-as számú főút átvezető szakasza mentén lép fel. A település tisztaságának védelméről meglévő önkormányzati rendelet rendelkezik. Elkészült a város új, rendezett főtere. A város külterületén helyi védelem alatt álló területek hálózata jött létre. Helyi védelmet kapott a Bethánia kert parkja is.
Cél a kevesebb környezeti eredetű stressz-hatást közvetítő, rendezett, lakható települési környezet kialakítása, környezettudatos településpolitika, és településirányítás.
Hosszú távú cél az esztétikus kultúra és hagyományőrző kisvárosi környezet kialakítása, amely Szikszó kistérségi központ jellegét egyértelművé teszi.
 
7./ Humán infrastruktúra fejlesztése. Szikszó város a Szikszói Kistérség részeként jelenleg a leghátrányosabb helyzetű települések közé tartozik, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottnak tekinthető. Ennek köszönhetően kiemelt szerepet kapnak a társadalmi infrastruktúra fejlesztések. Mindez magába foglalja az oktatási kapacitás fejlesztését, a térség speciális adottságaihoz (halmozottan hátrányos családok) igazodó képzési-oktatási megoldások kialakítását, a térségben élő lakosság szociális szolgáltatási igényeit. Külön kiemelt szerepet szán a város a szociális szolgáltatásokon belül, az egyre növekvő idős lakosság ellátásának, szociális gondozási központok kialakításának, és a hátrányos helyzetű családokkal történő foglalkozásnak.

8./ Településfejlesztés, települések arculatának javítása. A kistérség településeinek külső megjelenése a folyamatos forráshiány következtében nem megfelelő. A közterek és középületek felújítása szinte valamennyi településen szükségszerű.
Mindez szolgálja a településen élők életminőségének javulását, de fontos szerepet tölt be a turizmus és a gazdaságfejlesztésben is.
A kistérség területén számos népi jellegű, hagyományos lakóépület található, amelyek külső felújítása részét képezi a kulturális örökség védelmének is.

9./ Helyi gazdaság fejlesztése – turizmus fejlesztés. A város és a kistérség gazdasági fejlesztésének legfontosabb célja a hozzáadott értéket termelő vállalkozások számának növelése, új vállalkozások generálása, és a meglévők technológiai fejlesztése. Ezt a célt szolgálja a Szikszón megvalósuló ipari park továbbfejlesztése, és inkubátor ház létrehozása. Mindennek az a célja, hogy a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező lakosok számára is munkahely teremtődjön, illetve ezen ipari beruházásokhoz kapcsolódóan a magasan képzett munkaerő is a térségben maradjon, esetleg a térség a betelepülők számára is vonzóvá váljon.
Bár a kistérség nem tekinthető kiemelt idegenforgalmi célterületnek, rendelkezik olyan kulturális és természeti adottságokkal, amelyek lehetőséget adnak a turizmus fejlesztésére. A Hernád folyó egyre népszerűbbé válik a vízi sportot kedvelők számára. A belső-cserehát apró falvai szintén jó lehetőséget adnak a falusi turizmus nyújtotta szolgáltatások kiépítésére, kerékpáros és lovas turizmus kialakítására. A kistérség területén fekszik az országos turisztikai hírnévre szert tett apró település Abaújlak - Szanticska, amely idegenforgalmi fejlesztése szintén a kiemelt célok között szerepel.
Hosszú távú célként jelenik meg a fenntartható  és értéknövelő idegenforgalmi struktúra kialakítása, és a környezeti garanciák megteremtése.

10./ Közlekedés fejlesztések. Országos tendencia a tömegközlekedés hanyatlása az egyéni közúti közlekedéssel szemben. A személygépkocsi közlekedés sokkalta környezet szennyezőbb, mint a tömegközlekedési járművek használata. A helyzet Szikszón is hasonló, bár mint a hasonló nagyságú településeken, itt is igen jelentős a környezetbarát kerékpár közlekedés. Ezt segíti elő a Szikszó és Aszaló között már régebben megépült kerékpárút is.  A város Halmajtól is megközelíthető kerékpárral, az Aszaló-Halmaj kerékpárúton. Mindemellett a jelenlegi Szikszó-Aszaló kerékpárút igen rossz állapotban van.   
A 3. számú út kivételével  a város úthálózata a kerékpár közlekedésre alkalmas, nem balesetveszélyes.  A város úthálózata lehetővé teszi, hogy kerékpárral szinte mindenüvé el lehet jutni, legalábbis sármentes úton.
 A gyakran közlekedő Volán buszok főleg az idősebb emberek részére fontos helyi tömeg- közlekedési járműként jönnek számításba.  Jelentős a busz közlekedés szerepe a Miskolc irányába haladó utas forgalomban is.

11./ A város jövőbeni céljai, feladatai. Célul tűzzük ki, hogy Szikszó a térség központja legyen gazdasági, közlekedési, kulturális, turisztikai oktatási és igazgatási értelemben, ahol minden generáció jól érzi magát, és amely vonzó a betelepülni vágyó vállalkozások és polgárok számára egyaránt. Ehhez adott a jó környezetminőség, és a közszolgáltatások széles kínálata, a megközelíthetőségen azonban javítani kell. A népesség megtartása, növelése érdekében szükséges új munkahelyek teremtése a fejlesztési programok és a helyi vállalkozások támogatása révén, valamint a közszolgáltatások színvonalának megőrzése, egyes területeken fejlesztése.

12./ Helyi vállalkozások megerősítése és bővítése, munkahelyek megőrzése, új munkahelyek teremtése. Szikszó város és környéke számára csapdaként jelentkezett a miskolci agglomeráció következményeként a „csak lakó-település” szerep, amelyet célszerű feloldani, illetve elkerülni. Ehhez az infrastrukturális és piaci feltételek adottak, bár bővítésre szorulnak, a vállalkozói kör viszonylag szűk. A főúttól és a vasúttól távolabbi településeken a vállalkozási infrastruktúra, a piaci kapcsolatok és a vállalkozások száma egyaránt szerény.

13./ A város földrajzi-, természeti-, és piaci adottságainak jobb kihasználásával előnyök elérése. Ezek közé tartozik a Miskolc-Kassa tengely felhasználása, Miskolc közelségére való építés. A különböző térhasználati módok (szántóföldi növénytermelés, gyephasznosítás, szőlészet, kertészet, erdészet, turizmus, termálvíznyerés, kavics bányászat, infrastruktúra), valamint az alapanyag-feldolgozás összehangolt fejlesztése.

14./ A tájadottságokhoz igazodó, épített lakókörnyezet fejlesztése, a hagyományok és helyi értékek megőrzése. Szikszó város arculatának idegenforgalmi és lakóhelyi vonzerejének megteremtésében és fenntartásában egyaránt fontos a természeti és az épített környezet. Lokálpatriotizmus erősödése, a nagyvárosokból kitelepülő, biztosabb egzisztenciával, s magasabb képzettséggel rendelkezők gazdasági és társadalmi előnyökkel járhatnak, de leronthatják a régi közösség biztos alapjait is.

15./ A város céljainak hierarchiája. Az előbbiekben már bemutatásra kerültek a város és térsége által megfogalmazott fejlesztési irányok, elképzelések. Ezekből több általános és konkrét cél vezethető le, amelyek közül több megvalósulása csak más részcélok elérése után realizálható. Tehát Szikszó város fejlesztési céljaiból egy jól kirajzolódó célrendszer állítható fel.

16./ A város hosszútávú átfogó céljai (15-20 év). A hosszútávú célok elérését 15-20 éven múlva, némely esetben azon túl tervezi teljesíteni a város. Némely hosszabb távú cél, közép vagy rövid távú célok, részcélok elérése után valósulhat csak meg, így a rövidebb idő alatt megvalósulásra kerülő célok elősegíthetik, hogy a hosszabb távú célok is előbb valósuljanak meg, de ugyanakkor a rövid távú célok megvalósulásának elhúzódása a hosszú távú célokat is veszélyeztetik. Ezért fontos, hogy a város és a térség a kitűzött célokat és az ebből kialakult célhierarchiát az egyes fejlesztéseknél figyelembe vegye.

17./ A város középtávú céljai (7-9 év). A középtávú célok többségében átmeneti jellegűek, mivel főként a hosszú távú célok elérését készítik elő, de léteznek olyan célok is melyek eléréséhez pont ennyi idő szükséges. Szikszó középtávú céljait a következő rendszerben lehet összefoglalni: gazdaság, társadalom és természet. Néhol a 3 célrendszer között átfedés mutatkozik.

18./ A városrészek céljai. Mivel a városon belül nincs városrész, így akcióterület lehatárolás sem, ezért a hosszú- és középtávú célok az egész városra értendőek, hatásuk is az egész lakosságra fog kiterjedni. A gazdaság, a társadalom és a fizikai környezet terén tervezett fejlesztések, illetve elérendő célok Szikszó teljes területére, illetve a teljes lakosságra feltehetően ugyanolyan hatással lesznek. Némely kitűzött cél, mint például bizonyos épületek felújítása, vagy az idős lakosság szociális biztonságának a megteremtéséhez köthető városrehabilitációs célok nyilván csak szűkebb réteget érintenek, de a település kis méretéből illetve a kevés lakosból adódóan a tervezett fejlesztések egésze, a teljes város számára egyaránt fontos.

19./ Szikszó fejlesztési stratégiájának koherenciája, konzisztenciája. A város első rendezési terve 1976-ban született. Ennek aktualizálása az elmúlt néhány évben kezdődött el. Az utolsó hatályos településrendezési terv 2000-ben készült el. Elkészült a belváros és a pincés terület, illetve az Ipari Park építési és szabályozási terve is.

20./ Célok koherenciája. Mivel városrész lehatárolás nem történt, így az egyes városrészekre vonatkozó célok összehasonlítása sem értelmezhető. A város területén belül az akcióterületi tervekből kifolyólag zárványok sem alakulhatnak ki, mivel a város egészét szinte egyforma mértékben érintik a különböző fejlesztések, így Szikszó minden területére szinte azonos hatást fognak kifejteni az IVS-ben részletezett városfejlesztési elképzelések. Megvizsgálható azonban az egyes célok egymáshoz való viszonya, egymáshoz való illeszkedése.

A madártávlatból felvett képekből és közelképekből álló ritmikus montázs alatt Mahó Andrea énekel.

Füzesséri József polgármester: (képpel, hanggal)
Személyes sikeremnek tartom, hogy városunk polgárai ma már látják és meggyőződéssel vallják, életfeladatomnak tartom közös sorsunk jobbítását. Megértették nem szabad rágódnunk a múlton, hanem tennünk kell azért, hogy harmóniában élhessünk. Kistérségi Társulásunk zászlajára is azt írtuk ki: „Nem mondunk le senkiről”.
Ha megtekintik a világhálón a Szikszó város képekben honlapot, remélem, a jövőben még több érdeklődő keres fel minket. Városunk kapuja éjjel nappal nyitva áll, mint ahogy a mi szívünk is a barátságra. Szeretettel várunk mindenkit, hogy bemutathassuk a régi Szikszó hogyan alakul át modern, huszonegyedik századi várossá.

Leblende

VÉGEFŐCÍM

A film készítéséhez nyújtott támogatásért köszönet
(a támogatók felsorolása)

Munkatársak

Füzesséri József
Szikszó város polgármestere

Haraszty Balázs
Szikszó város önkormányzat titkára

Dr. Farkas József
Szikszó

Vizes Tibor
a pénzügyi bizottság tagja

Mahó Andrea
színművész

Kovács Gábor
operaénekes

Czipott György
grafikus

Vajtó László
Abaúj Tévé ügyvezető igazgató

Készítették

Produkciós vezető
Buzafalvi Győző

Operatőr, vágó
Schubert Lajos

Forgatókönyvíró, rendező
Varga Rudolf

Abaúj Tévé logó

2015 – 2016

szilajcsiko
arkad
szozat
hunhirlogo
szekelypajzs
kurultajbanner_125_125px
gyepugif_3
csikiszekelymuzeum
lakiteleknepfoiskola