Betűméret
Érdekességek Népek – helyek – országok Magyar – Kazah kapcsolatépítés

Magyar – Kazah kapcsolatépítés

Aibek Nakipov 1.Az óbudai Attila szállóban adott találkát Nakipov Aibek, a kazahsztáni Almaty megye Vállalkozói Tanácsának elnöke, a Nagy Sztyepp Alapítvány elnöke, a 2010-es Kurultaj egyik díszvendége, akit budapesti látogatása során a két nép életét érintő kérdésekről faggatok.

Almaty-mountains– Mennyire tekinthető hivatalosnak a mostani látogatásod?

– Erre egészen röviden válaszolok. Részben hivatalos, részben magánjellegű. Egy kedves meghívásnak eleget téve érkeztem Magyarországra, de itt létemet felhasználtam a kereskedelmi kapcsolatok építésére is. Természetesen, ahogy illik, megkerestem mindazon magyar barátaimat is, akikkel feledhetetlen napokat töltöttünk a Kurultajon.

– Milyen volt a Kurultaj kazahsztáni visszhangja, mennyire volt erre fogékony az ottani sajtó?

– Az ország függetlenné válása óta jelentős javulás következett be a média területén is. Már nem annyira a nagytestvérről szólnak a vezető híradások, sokkal inkább az országunk problémáit feszegető írások, tudósítások jelennek meg. Így aztán elmondhatom, hogy a 2010-es magyarországi Kurultaj elég nagy érdeklődésre tartott számot és a sajtó kiemelt terjedelemben foglalkozott vele.

– Az eddigi kutatómunkák egyértelművé tették, mondhatni, bizonyították a népeink közötti vérrokonságot. Megjelenik-e ez valamilyen formában az ott élő emberek identitástudatában?

– Népeink eddig is tisztában voltak az eredetüket, származásukat és rokoni kapcsolataikat illető kérdésekkel, de az elvégzett orvos biológiai kutatások és azok eredményei csak megerősítették őket hitükben.

– Sokan Magyarországon talán nem is tudják, hogy Kazahsztánban létezik egy nagy létszámú közösség, amely magyarnak vallja magát. Mit lehet tudni róluk, miben nyilvánul meg a magyarságuk? 

kazahloversenypamirban– Ezeket az embereket nem a nagyvárosok lakosai között kell keresni. Amikor az itteni magyar törzset említjük, akkor a sztyeppei népcsoportokra kell gondolni. Ők még ma is az őseiktől örökölt tudást használják és adják tovább gyermekeiknek. Úgy vélem, a kézművesség, a jurta készítés, az állattartás, és egyéb szokásaik eredete akár ezeréves múltra tekint vissza, így nem kizárt, hogy az egykori magyar honfoglaló törzsek hagyatéka itt, a sztyeppéken él tovább.

– A sztyeppék népeinek életében, szokásaiban fellelhetők-e olyan momentumok, melyek valamilyen formában hasonlatosságot mutatnak a hajdani honfoglaló népek akkori kultúrájával? Gondolok itt elsődlegesen az életmódjukra.

– Erre épp az iménti kérdésben adtam meg a választ. Ne feledjük, közel ezer év telt el, hogy népeink földrajzilag elszakadtak egymástól és ezzel a népvándorlásnak még nem volt vége. Az itt élők is keveredtek más népcsoportokkal és így a kultúrák is folyamatosan változtak keveredtek, de mindig csak adtunk és soha nem vettünk el egymástól.

- Mit lehet tudni a sztyeppei népek ünnepeiről, szokásairól? Vannak-e említésre méltó hasonlatosságok? 

– A pusztai népeket nem mérgezte meg az a fajta kultúra, ami a városi emberek életében jelen van, köszönhetően az elektronikus sajtónak. Ezért aztán az ünnepeiket is a helyi szokásoknak, kulturális örökségeiknek és lehetőségeik szerint élik meg. Nagy divat a férfiak körében a birkózás, ami nem erőfitogtatást jelent, de említhetnék egy másfajta versengést is, amit a ma embere talán egy kicsit barbár szórakozásként határozna meg. Ez pedig nem más, mint amikor egy levágott kecske testét próbálják megszerezni egymással versengve a lovasok.

– Kazahsztán köszönhetően földgáz és olajmezőinek, rohamos fejlődésnek indult. Mit jelent ez és mennyire érezhető az emberek számára? 

– A kérdés megválaszolásához egy kicsit visszamennék az időben. 1986-ban a diáklázadások adták meg az első lökést az ország függetlenné válásának törekvéseiben, de mint azt bizonyára sokan tudják, azt az akkori elnyomó hatalom vérbe fojtotta. Az igazi változás 1991-ben következett be, amikor országunk elnyerte a függetlenségét. Ez nem csak az emberek közérzetében jelentett változást, nem csak a szabadságot hozta el, hanem azt az önállóságot is, ami az ország felvirágoztatásához szükségesnek tartottunk. Ettől kezdve a nyersanyagokból és az energiahordozókból származó jövedelem nem vándorolt ki az országból és megteremtette a felemelkedés anyagi feltételeit.

almatytudakad– Az országaink közötti kapcsolatok javításában még bőven van tennivaló, de például a magyar kulturális tárca államtitkárának múlt évi látogatása már valaminek a kezdetét jelenti. Milyen lehetősége van ma egy Magyarországon élő kazah embernek, hogy megélje saját kultúráját, vagy azt akár tovább adja gyermekeinek?

– A magyar és kazah kapcsolatok fejlődésében még bőven lenne tennivaló, akár kereskedelemről, vagy kultúráról beszélünk. Az, hogy ezeken a területeken nem tudtunk eddig komolyabb eredményeket felmutatni, köszönhető részben annak is, hogy az országunk csak 1991 óta szabad, de említhetném a nagy távolságot, vagy akár a nyelvi különbségeket. Hiszem, hogy rövidesen komolyabb változások következnek be. A szándék és az erre utaló jelek megvannak, a többi már a nagypolitika dolga. Helyi közösségek szintjén viszont már működnek a kazah-magyar kapcsolatok, itt már komolyabb eredményeket értünk el.

Botz Domonkos

szilajcsiko
arkad
szozat
hunhirlogo
szekelypajzs
kurultajbanner_125_125px
gyepugif_3
csikiszekelymuzeum
lakiteleknepfoiskola