Betűméret
Érdekességek Népek – helyek – országok Korea, a Hajnali Frissesség Országa (한국)

Korea, a Hajnali Frissesség Országa (한국)

korea-mapKorea neve valóban hajnali frissességet jelent, de tegyük hozzá rögtön, hogy a közhiedelemmel ellentétben 1945 óta ilyen állam nem lézetik. A II. világháborút követő potsdami megállapodás értelmében ugyanis az északi 38. szélességi foktól északra Észak-Korea (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, 조선민주주의인민공화국), délre pedig Dél-Korea (Koreai Köztársaság, 대한민국) terül el.



Korea egyike a legősibb távol-keleti államoknak, kultúrája gazdag, művészete jellegzetes és páratlan, nyelvük harmonikus hangzású, írásuk egyedi. A Koreai-félsziget éghajlata kontinentális, négy évszakkal, a tavasz és az ősz a legszebbek, a tél meglehetősen hideg, főleg az északi hegyes területeken, a nyár pedig a monszunnak köszönhetően fülledt és magas páratartalmú. Északon Oroszország és Kína (Mandzsu-Kína), keleten pedig Japán határolja – történelmét főleg e két utóbbi állam közötti hatalmi csatározások és az önállóságért való küzdelem jellemzi. Történelmük során sokszor szenvedték más országok elnyomását, melyek közül az 1910-től 1945-ig tartó japán annexió nyomta rá leginkább káros, sőt pusztító hatását a koreai kultúrára. (2010 augusztusában kért hivatalosan bocsánatot Japán Koreától.)

Korea területén az ásatások szerint már a prehisztorikus korban nomádkoreaasatas törzsek (szibériai-mongol) éltek, erről kerámiák és halászati eszközök lenyomatai tanúskodnak. 5000-6000 évvel ezelőttről pedig tunguz eredetű törzsek nyomai mutathatóak ki. A neolitikum és a bronzkor idején már viszonylag homogén népesség élt a félszigeten, erre a korszakra jellemző leletek a megalitok – számukat mutatja, hogy a világ megalitjainak 60%-a található Koreában.A koreai eredetmonda szerint Kr. e. 2333-ban Tangun isten volt az ősi Korea (Ó-Csoszon, 조선) megalapítója, egy másik történet szerint viszont Kr. e. 1121-ben a kínai származású Kidzsa uralkodott ezen a területen Kr. e. 194-ig. Kr. e. 109-ben a kínai Han-dinasztia északon alakította ki területét (Wiman-Csoszon), délen pedig a kevéssé ismert Csin Birodalom terült el. Az I. évszázad végén, a kínaiak kiűzését követően, három királyság jött létre a félszigeten, északon a Kogurjo, délen a Silla, a kettő között pedig a Pekcse birodalom. A három királyság évszázadokig harcolt Kínával és egymással, végül 655-ben a Silla királyság, szövetkezve a kínai Tang-dinasztiával, előbb a Pekcse (660), majd a Kogurjo (668) királyságot kebelezte be, ezzel létrehozva az egyesült Silla Királyságot. A Silla-dinasztia korát (57-935) majd a Korjo-dinasztia váltja fel (918-1392), melynek főként a mongol betörések (1231) és végül Li Szong Ge hadvezér hatalomátvétele vet véget, 1392-től 1910-ig a Csoszon-dinasztia koráról beszélünk. Korea az 1620-as évektől kezdve elzárkózási politikát folytatott (remetekirályság), egészen a japán invázióig és annexióig. Japán Korea teljes beolvasztására törekedett, a hivatalos nyelv is a japán lett. 1919. március elsején országszerte demonstrációkkal és partizánakciókkal tiltakoztak a japán erőszakos kolonizációs politika ellen, sikertelenül. A koreatankkaljapán megszállásnak majd csak a II. világháború vet véget, melynek egyik záró megállapodása értelmében a japán kapitulációt az északi szélesség 38. fokától északra a Szovjetunió, délre pedig Amerika irányítja. A kezdetben ideiglenes kettéosztottság politikai okokból, majd a véres koreai háború következtében (1950-53) állandósul(ni látszik). Délen 1948. augusztus 15-én kiáltották ki a köztársaságot, ugyanezen év szeptember 9-én pedig megalakult északon a kommunista berendezkedésű Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. A két állam a ’80-as évektől kezdett közeledni egymáshoz, az 1996-os észak-koreai éhinségek is rákényszerítették Észak-Koreát a közeledésre (mind a mai napig rendszeresen kapnak Dél-Koreától élelmiszer- és segélyszállítmányokat). Ugyanakkor a konfliktusok folyamatosak, melynek egyik forrása az észak-koreai atomprogram (2008 júniusában Észak-Korea felrobbantotta hűtőtornyait, de legutóbbi műholdas felvételek szerint idén újra kezték építését), illetve a határmenti agresszió (ennek legutóbbi példája a Cshonan hajó elsüllyesztése).

Korea területét több mint 73 millió koreai lakja, nyelvük az altaji nyelvcsaládba tartozik, legközelebbi nyelvrokonai a mandzsu-tunguz és a japán. A koreai nyelv agglutináló (vagyis ragokat használ a szavak mondatbeli szerepének és viszonyainak kifejezésére, úgy mint a magyar), koreaiabcpoliszillabikus (több szótagból építkező), atonális nyelv. Nincs személyragozási rendszere, nyelvtani neme, nincsenek elöljárószók, névelők, alárendelő kötőszók és nincs főnévi igenév sem. Viszont az udvariassági és vokatívuszi végződések kiterjedt és gazdag rendszere teszi érdekessé a nyelvet, az alárendelő szerkezeteket szintagmákká transzformálják, vagy végződések segítségével ékelik bele a főmondatba. Az állítmány mindig a mondat végén áll, a melléknevek az igékhez hasonlóan viselkednek (ige-melléknév). Szókészlete eredeti koreai szavak mellett számos japán és kínai, délen pedig amerikai-angol szót tartalmaz. A nyelvjárások között nincs jelentős, megértésbeli különbség. A koreai ábécé a hangul, erről bővebben itt: http://raincloud.freeblog.hu/archives/2010/08/22/A_hangul__es_a_koreai_nevek/, de ezen kívül, különösen a tudományos életben, használatosak még a kínai eredetű hanja karakterek is, ennek 1800 szimbólumát a koreaiak középiskolában sajátítják el, de a hétköznapi életben egyre kevesebb szerepe van. A hangul ünnepe október 9-én van, itt láthattok egy összeállítást, melyet a talktomeinkorean.com site készített és melyen elárulom, én is feltűnök másodmagammal: http://www.youtube.com/watch?v=M4qMcMV5BSE

A koreai művészeten főleg a kínai kultúra nyomait láthatjuk, egyes ágai pedig a kínai művészet koreai adaptációi. Jelentősek az ősi fazekas- és fémművészeti munkák, a festészeti alkotások közül különösen fontosak a sírfalak ábrái, ezen kívül az ötvösművészet, színházi maszkkészítés, kerámia, papírművészet, építészet és kiemelkedő a nyomda- és könyvművészet. 1234-ben (Gutenberg előtt majd 200 évvel) Koreában koreaieteltalálták fel a mozgatható fémbetűket. A koreai konyhaművészet legismertebb étele, a Health magazin által ötödik legegészségesebb ételének tartott kimcsi, amely kínai kelből készült erjesztett saláta fokhagymával, gyömbérrel és (chili)paprikával, számos változata ismert. A koreaiak a következő találmányokra a legbüszkébbek: fadúcos nyomtatás, mozgatható fémbetűk, kerámiaművészet, a világ első csillagvizsgálója, a világ első csapadékmérő műszere, padlófűtés és az első páncélos hadihajó. Az említett képzőművészeti ágakon kívül jelentős még a koreai zene, mely több ezer éves múltra tekint vissza. Amíg felsőbb osztályok zenéje leginkább a kínai zene koreai változatai, addig a koreai népzene (minszogak) pörgősebb ritmusú, vidám, legismertebb darabja a közkedvelt Arirang. A koreai szépirodalom szintén sokáig kínai hatás alatt állt, az első igazi koreai versforma a rímtelen, kötetlen szótagszámú, háromsoros sidzso, amely a haikuval rokon és gyönyörű szépek, magyarul Osváth Gábor fordításában olvashatóak itt: http://www.terebess.hu/keletkultinfo/otbarat.html.

Forrás: Harkai Daniella – http://raincloud.freeblog.hu/tags/Korea_története/

szilajcsiko
arkad
szozat
hunhirlogo
szekelypajzs
kurultajbanner_125_125px
gyepugif_3
csikiszekelymuzeum
lakiteleknepfoiskola