Betűméret
Érdekességek Népek – helyek – országok IRAK – nem csak képekben

IRAK – nem csak képekben

irak2kepIrak Délnyugat Ázsia országa, de a Közel-Kelet egyik államaként is számon tartják. Területe nem túl nagy, 434.128 km², viszont népessége igen jelentős kb. 26 millió fő. Sokan estek áldozatul a folyamatos háborúknak. Fővárosa Bagdad, ahol a lakosság ¼-e (6,7 millió fő) él. A közelmúlt háborúi nagy károkat okoztak a városban és annak lakosságában. Jelentősebb városok a folyóvölgyekben helyezkednek el, ezek: Moszul, Bászra, Erbil, Kirkuk. Az államot átmeneti kormány irányítja, míg az országban kialakulnak a békés viszonyok. Közigazgatásilag 27 tartományra és 2 speciális területre osztható. A népesség jelentős része arab (75%), de meg kell említeni még a kurdokat (21%), akik a szomszédos országokban is nagy számban vannak jelen, és függetlenségre vágynak. Jelentős még a törökök, perzsák és asszírok aránya. Két hivatalos nyelv van; az arab és a kurd, de igen sokan beszélnek törökül, asszírul és örményül. Vallási összetételben homogénnek mondható.
A népesség legnagyobb része – 97%-a – muzulmán (63% síita, 34% szunnita), a fennmaradó 3%-on pedig a római katolikusok, a protestánsok és a nesztoriánus keresztények osztoznak. Fizetőeszközként az iraki dinárt használják, de sok amerikai dollár is forog a piacon. Az írástudatlanság világviszonylatban is igen magas, közel 60%-os. Gazdaságilag az alacsony fejlettségű országok közt tartják számon.

Irak történelme

Ezen a területen már igen korán, i.e. 10.000-ben már fejlett civilizáció jött létre. A sumér nép hozott itt létre először városállamokat (Uruk, Ur…stb.) I. e. 5000 körül. Ezek javarésze a két fő folyó, a Tigris és az Eufrátesz partján épültek. Ők hozták létre az első írásos emlékeket is, amik ékírással készültek. Erre a területre a sumér után az akkád, a babiloni és az asszír kultúra nyomta rá bélyegét.. Ezek a civilizációk igen fejlettnek számítottak a tudományok területén is. Már ismerték a matematikát, a csillagászatot, a filozófiát, valamint gyakorolták a jog bizonyos formáját is. I. e. VI. században a Perzsa birodalom részévé vált a terület, és felette Nagy Kürosz gyakorolta a hatalmat. A perzsa király meghódította az  egész Újbabiloni birodalmat. A következő négy évszázadban Mezopotámia az Akhaimenida birodalom része volt. Az i. e. 3. században Nagy Sándor csatolta hatalmas birodalmához Mezopotámiát, majd halálát követően is még 200 évig hellenisztikus uralom volt a jellemző. A hellén vezetést egy ókori iráni nép a párthusok döntötték meg, őket ismét egy perzsa nép – a szasszanidák – követték, akik a VII. századig tartózkodtak itt. Ekkortájt indult meg az iszlám hódítás, és a terület az arabok kezére került. Ettől kezdve a kalifák irányították a területet, ők tették Bagdadot is irányítási központtá és az iszlám kultúra egyik központjává. 1257-ben a Mongol hódítások során a birodalmukhoz csatolták Irakot, valamint a népesség jelentős részét lemészárolták. A mongol hódítást a török követte. 1535-ben az Oszmán birodalomhoz kapcsolták Mezopotámiát, amit egészen az I. Világháborúig meg is tartottak. A törököket a britek verték ki az országból. Ettől kezdve a Népszövetség részét képezte a terület, és fölötte Nagy-Britannia gyakorolta az uralmat. Létrehoztak itt helyi kormányzatot is. A trónra egy bábkirályt helyeztek (Fejszált), a kormányzat képviselőit pedig a műveltebb szunniták közül választották. A britek 1932-ben kinyilvánították Irak függetlenségét, de továbbra is itt állomásoztatták hadseregük egy részét. 1941-ben a brit hadsereg ismét megszállta Irakot, mivel a helyi kormány szimpatizálni kezdett a náci Németországgal. Csak 1947. október 26-án vonultak ki véglegesen, és csak ezt követően állt vissza a megszállás előtti rend. Mindez 1958-ig működött, amikor egy katonai puccsal (július 14-i forradalom) Abdul Karim Kasszem szerezte meg a hatalmat. Ő a Szovjetunióval. Szimpatizált. 1963-ban Abdul Szalam Arif döntötte meg a hatalmát. Az ő utódja öccse, Abdul Rahman Arif lett. Hatalmát a szocialista Baath Párt döntötte meg 1968-ban. Végül a hatalom Szaddam Husszein kezébe került. Hatalmának megszilárdítása érdekében bebörtönözte, illetve kivégeztette főbb konkurenseit. Husszein fenyegetőnek érezte a szomszédos Iránt, így hadat üzent neki. Mindennek hátterében a síiták és szunniták ellentéte állt. Igen véres harcok történtek, és rengetegen estek áldozatul a háború végéig (1988) a civilek közül is. Ezt követően Irak az olajban gazdag Kuvaitot kezdte el támadni. Elsődleges célja az volt, hogy az olaj eladásával bevételt szerezzen, melyből finanszírozni tudja a katonaságot és a fejlesztéseket. Ekkor lépet be az USA Irak életébe. Mivel Irak nem szándékozott elhagyni Kuvaitot, ezért a modernebb hadsereggel rendelkező koalíciós erőknek kellett ezt kikényszerítenie. A kivonuló iraki csapatok hatalmas károkat okoztak Kuvait olajkutjaiban. A vereségen túl több dolognak is eleget kellett tennie Iraknak: Az ország felett repülési tilalom volt, meg kellett semmisítenie az összes vegyi és biológiai fegyverét, semmilyen formában nem juthatott atomfegyverhez, és le kellett mondani területi követelésről. Ezeket a pontokat Irak többször is megszegte. 2003. március 20-án az USA ismét megtámadta Irakot azon okból, hogy azt feltételezte Husszein tovább folytatja nukleáris- és vegyi fegyver programját. 2004 júniusától Irakban ideiglenes kormány működik, valamint manapság is jelentős amerikai haderő van az országban. A polgárháborús helyzet mögött az amerikaiakkal való ellenszenv és a síita-szunnita ellentét áll.

Irak földrajza

Irak hat országgal határos: Törökországgal, Iránnal, Kuvaittal, Szaúd-Arábiával, Jordániával és Szíriával. Az ország három földrajzi egységből épül fel. Az első, ami az ország életében a legfontosabb terület: a Mezopotámiai-alföld, ahol a lakosság legnagyobb része él. Ezt a területet a két nagy folyó, a Tigris és az Eufrátesz mentén találjuk. Másik jelentős egységet az Eurázsiai-hegységrendszer láncainak (Toros, Zagrosz) lealacsonyodó lejtői alkotják. Ezek az ország északi és keleti részén találhatók. A harmadik nagy egység a sivatag. Ezt a szaúd-arábiai határ mentén találjuk. Az egész ország területére a sivatagi és félsivatagi éghajlat a jellemző. Élhető területnek csak a folyóvölgyek számítanak. Igen kevés csapadék hullik az országban, az éves összmennyiség nem haladja meg a 250 mm-t. A természetes növénytakaró csupán kopár növényzetet jelent. Vízrajzában a meghatározó a két nagy folyó a Tigris és az Eufrátesz, amiket a lakosság a földterületek öntözésére használ.

Irak látnivalói

Az utóbbi évtizedekben Irak nem szerepelt a turisták kedvelt célpontjai között. Ennek elsősorban a folyamatos háborúk és a belső ellentétek a fő okai. Ezek ellenére igen gazdag a terület történelmi jelentőségű emlékekben, igaz sokuk ugyancsak a háború áldozatává lett. A nagyobb városok környékén találhatunk várakat, várromokat, műemlékeket. A városokban is sok a látnivaló: kulturális örökségek, múzeumok, mecsetek és templomok várják az ide látogatókat. Természeti látnivalók közül a Kani Omar Aga vízesés a kiemelendő. Ha gépkocsival kívánnánk itt közlekedni, akkor tudnunk kell, hogy gyakoriak az ellenőrzések, valamint az utak minősége hagy némi kívánni valót maguk után, illetve vannak bizonyos szakaszok, melyek igen veszélyesek. A különböző terrorszervezetektől is tartani kell, nehogy merénylet áldozatává váljunk, vagy fogságba essünk.


Irak gasztronómiája

Az iraki konyha igen sokszínű, ez a kulturális keveredéseknek köszönhető elsősorban. A folyóvölgyekben folyik leginkább a mezőgazdasági termelés, illetve állattartás. Ezek látják el az iraki konyhát alapanyagokkal. Ugyanakkor Irak nagy élelmiszerimportőr is. Az étkezési szokásokban leginkább a görög, a török és a francia jegyek mutatkoznak meg. Általában alacsony asztalra terítve étkeznek, és ekkor mindent egyszerre szolgálnak fel. Étlapjukon általában bárányhús szerepel, mivel a muzulmánok disznóhúst nem fogyasztanak, illetve csirkehúst is csak akkor, ha a húst feldolgozó üzem kapuja kelet felé van tájolva. Húsételeiket általában zöldségkörettel, illetve krumplival fogyasztják. Az egyik legismertebb ételük a hússal töltött burgonyagombóc. Az ételekhez sokféle fűszert (köménymag, pirospaprika, babérlevél…stb.) használnak. Gyakori az ételekben az olajbogyó. Szívesen fogyasztanak halételeket is, amik elsősorban folyami halakból készülnek. A két nagy folyóban egy pisztrángféle él, amit roston sütve készítenek el, ezt az ételt maszguf-nak hívják. Másik jellegzetes hal alapú ételük a hideg hal paradicsommártásban. Desszertjeikben a datolya szinte mindig megjelenik. Ezek általában különböző édes sütemények. Egyetlen kiemelkedő italuk van: a kávé, amit naponta többször is fogyasztanak.

szilajcsiko
arkad
szozat
hunhirlogo
szekelypajzs
kurultajbanner_125_125px
gyepugif_3
csikiszekelymuzeum
lakiteleknepfoiskola