Betűméret
Érdekességek Történelem Ujgur Birodalom, szóbeli irodalom

Ujgur Birodalom, szóbeli irodalom

ujgurbir0A magyarság néperedetéről, nyelvünk hovatartozásáról egymásnakfeszülő, tényekkel, olykor csak feltevésekkel alátámasztott elméleteknek hovatovább se szeri, se száma. Ebben a hangzavarban különösen fontos és értékes azon népeknek a feldolgozott, elismert történelme, irodalmának, szokásrendjének, tárgyi kultúrájának megismerése, amelyek mái napig szilárdan testvérnépnek tudják a magyart. Több ezer év rengeteg idő – emberöltőkben mérve belátható távolság a múltba. Testvéreink emlékezetében élő közösségünk ennélfogva akár hihető is, de mindenképp elgondolkodtató. De valószínű igazságnak csak kellő szerénységgel lefolytatott vizsgálat eredményét szabad elfogadnunk.
   Érdemtelen hogyha úr lesz
   minden csúcsra jelet állít
   senki hogyha nevet szerez
   minden útra odapiszkít
       (Ujgur közmondás – Kakuk Zsuzsa fordítása)


ujgurbir1A KELET-TURKESZTÁNI UJGUR BIRODALOM
Az Orhon-vidéki ujgur birodalom 840-ben összeomlott a kirgizek csapásai alatt. Az ujgurok ekkor déli és délnyugati irányba menekültek. Egy csoportjuk a kínai határvidékre vonult, s ott pár év alatt teljesen eltűnt. 
A délnyugat felé menekülő tizenöt ujgur törzs is két csoportra vált szét. Az egyik Kanszuban, a Kínát és Kelet-Turkesztánt összekötő területen állapodott meg. Az egymással ellenségeskedő tibetiek és kínaiak között az ujguroknak sikerült hatalmukat megalapozniuk, s főleg kereskedelmük révén jelentős szerephez jutottak két fontos városállamban: Kancsouban és Tunhuangban. A XI. század elején azonban a tangutok elfoglalták Kancsout, s pár év alatt egész Kanszut uralmuk alá hajtották. De az ujgurok nem tűntek el egészen: a kínai források még évszázadokig emlegették őket sárga ujgur néven. Töredékük, pár ezernyi ember, mind a mai napig ott él Kanszuban, ősi török nyelvüket beszélik, s a buddhista vallást követik. 
E késői sárga ujgurok a magyar tudomány- és művelődéstörténet szempontjából is tartogatnak számunkra egy érdekességet: Kőrösi Csoma Sándor az ő felkutatásukra indult el 1819-ben Ázsiába, mert a szari-jugur és jugur elnevezés mögött - ahogyan saját magukat nevezték - a magyarság ősi rokonait vélte fölfedezni. 
Az ujgurok nagyobbik csoportja Kelet-Turkesztánba vonult, s a keleti és középső Tien-san vidékén - elsősorban a Turfáni-medencében - telepedett meg. Államukhoz tartozott a Tien-san túloldalán fekvő Besbalik, később meghódították keletre Komul (mai nevén Hámi), nyugatra Kucsa (Küszen) vidékét is. 
A Turfáni-medencében az ujgurok régi, fejlett kultúrát találtak. A terület lakói túlnyomórészt indoeurópai nyelvet beszélő népek voltak. Az ujgurok már mongóliai hazájukban is fokozott érdeklődést mutattak a civilizáltabb életforma iránt, új hazájukban pedig a belső-ázsiai népek történetében páratlanul álló, gazdag kultúrát hoztak létre. Végleg áttértek a letelepült életformára, virágzó öntözéses kultúrát teremtettek, városokat építettek, s fokozatosan eltörökösítették egész Kelet-Turkesztánt. Birodalmuk négy évszázados fennállásának legvirágzóbb korszaka a X-XI. század volt. Ezután erejük fokozatosan gyengült, mígnem a XIII. század elején, 1209-ben kagánjuk csatlakozni kényszerült a világhódító Dzsingisz kán hadához. Az ujgurok egy ideig a mongol korban is megőrizték szerepüket és jelentőségüket: ők voltak a mongol kánok bizalmas tanácsadói és írnokai. A mongolok tőlük tanulták meg az írás mesterségét, s a tőlük átvett ujgur írást egészen a XX. századig használták. A mongol korból is nagy számban maradtak fenn ujgur nyelven írott emlékek. A legkésőbbiek a XV. századból valók. 
A történelmi ujgur nép leszármazottai a mai ujgurok. E mintegy ötmilliós török nyelvű nép ma is Kelet-Turkesztánban él, Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területén. Élnek ujgurok a szomszédos szovjet köztársaságokban is, Tadzsikisztán, Kirgizisztán, Kazahsztán Kínával határos területein. 
Kelet-Turkesztán homokba temetett romvárosainak régészeti és művészeti emlékeit a múlt század végétől fokozatosan tárták fel. A legjelentősebb anyag a Turfán közelében lévő egykori ujgur város, Kocsó romjai közül és a káprázatos tunhuangi Ezer Buddha Barlang kamráiból került elő. Ez utóbbi felfedezésében magyar szakemberek is szerepet játszottak. A tunhuangi barlangra Lóczy Lajos, a híres geológus és földrajztudós hívta fel Stein Aurél figyelmét, aki 1907-ben feltárta a barlangrendszer egy részét. A feltárásban később részt vettek még franciák, németek, svédek, oroszok, kínaiak, japánok. A leleteket - melyek az ujgurok mellett más, egykor itt élt tibeti, kínai és indoeurópai népek kultúrájának is felbecsülhetetlen értékű emlékeit tartalmazzák - ma Berlin, Leningrád, London, Moszkva, Párizs, Peking, Stockholm, és Tokió múzeumai őrzik. A turfáni városok feltárásában különösen a porosz expedíciók értek el nagy eredményeket. A Berlinbe került anyagot azonban a második világháború alatt pótolhatatlan veszteség érte. 
Az ujgur emlékek kiadása és értékelése felfedezésük óta szüntelenül folyik. Jó részük azonban még mindig feldolgozatlan és kiadatlan. 
Az emlékek anyaga többnyire elsárgult, megbarnult, olykor fényesre preparált papír. Tollal vagy ecsettel - tussal jegyezték rá a szöveget. Néhány buddhista tartalmú kéziratban piros tust is használtak. A manicheus kéziratokban az írást keretező, máskor az egész lapot betöltő miniatúrák, a buddhista könyvekben illusztrációk találhatók. A kéziratos lapokat könyvformára összefűzték, vagy az összeragasztott lapokat harmonikaszerűen összehajtogatták, máskor tekercsbe göngyölték. A mongol korban elterjedt a könyvnyomtatás egyik kínai formája, a fanyomatok készítése. Kanbalukban ujgurbir2(Pekingben) bizonyosan - de valószínűleg valamely ujgur városban is - működött ujgur nyomda. 
Az ujgurok többféle írást használtak. A legelterjedtebb a róluk elnevezett ujgur írás volt. Ezt a szogd írásnak egyik változatából alakították ki. Kezdetben jobbról balra haladva vízszintesen, később kínai hatásra függőlegesen írták. Az iráni eredetű manicheus írást csak a manicheus tartalmú szövegek lejegyzésére használták, az indiai eredetű brahmi írást buddhista szerzetesek terjesztették. Fennmaradt még néhány szogd, kínai, tibeti és szír írással lejegyzett emlék. Az ujgurok egy ideig megőrizték a régi hazájukból hozott rovásírást is, új hazájukban azonban a rovásjeleket már nem kőbe vésték, hanem tollal, ecsettel papírra írták. 
Az ujgur emlékek jelentős része vallásos tartalmú. Orhon-vidéki hazájukból a manicheus vallást hozták magukkal az ujgurok. Ezt fokozatosan háttérbe szorította Kelet- és Dél-Ázsia legelterjedtebb vallása, a buddhizmus. Néhány emléktöredék a nesztoriánus kereszténység ismeretéről tanúskodik. Viszonylag kis számban maradtak fenn világi tartalmú írások, részben a szóbeli irodalom átmentett emlékei, részben a politikai-gazdasági-társadalmi élet körébe tartozó feljegyzések.

AZ UJGUROK SZÓBELI IRODALMA
Mint a világ minden népének, az ujguroknak is voltak szólásaik, mondásaik, bölcső- és siratódalaik, szerelmes és harcos verseik, meséik, elbeszéléseik. Sajnos nagyon kevés jutott el hozzánk, s az a kevés is rendszerint bele van szőve vallásos tartalmú emlékekbe. Egyedül jóslásaik, babonáik maradtak fenn önálló művekben. 
Egy késői, mongol kori gyógyászati könyv üres lapjaira tizennégy közmondást jegyeztek fel. Közülük öt értelmezése nem világos. A jobbára kétsoros közmondások az ősi török formát mutatják: rendszerint előrímesek és végrímesek. 
Ugyancsak a késői ujgur korból származik az a néhány vers, amely egy pár lapos turfáni leletben található. A kis könyvecske a verseken kívül török és mongol elbeszéléseket tartalmaz. A versek ujgur nyelve mongol kori, s gondolatvilágában már a mohamedán vallás hatása is fellelhető. De van közöttük kettő, amely kétségtelenül ősi népdal. Valószínűleg mindkettő siratódal: az elhunyt siratja bennük családját és harcostársait. A versek formája is az ősi típusra utal: a szótagszámláló négysoros strófák négy-négy sora előrímes, második és negyedik sora végrímes. ujgurbir3A kis gyűjtemény további dalai szerelemről, barátságról, erényről énekelnek ugyancsak szótagszámláló, rendszerint előrímes és végrímes formában. Egy közülük - ritka ez a török népköltészetben - három strófákból áll. 
Megrendítően szép siratódalt őrzött meg a buddhista tartalmú Aranyfény szutra egyik elbeszélése, ahol apa és anya együtt siratja elpusztult legkisebb gyermekét. 
Kimondottan népi ihletésű elbeszélés az ujguroktól nem maradt ránk. De számos meseelem található a buddhista és manicheus elbeszélésekben, Aiszóposz-töredékekben. Az elbeszélések keretjátékaiban fellelhetők az ősi színjátszás nyomai is. 
Az ujgurok szóbeli irodalmának különösen figyelemreméltó emlékei a jóslatokat tartalmazó szövegek. Az emlékek papírjából, írásából, nyelvéből ítélve ezek az emlékek nagyon régiek, az orhoni feliratokkal lehetnek egyidősek. Jelképrendszerük, nyelvük közérthető, nem úgy, mint a későbbi - főleg buddhista - jóslásoké. 
A hatvanöt részből álló rovásírásos jóskönyv - vagy inkább álmoskönyv - ősi formát őriz. Minden egyes motívumról megmondja, hogy jót vagy rosszat jelent. Gondolatvilágában különösen nagy szerepet játszanak az állatok, a vadászat és a házi élet. Nyelve, stílusa megragadóan szép és világos. 
Egy másik, ugyancsak ujgur írással készült terjedelmes, de nem teljes jóskönyv az ősrégi kínai Ji-king átköltése. A Ji-king szerint a jósláshoz pálcikákat használtak, a jelentés a hosszú és rövid pálcikák hatos kompozíciójához kapcsolódott. A jósjel meghatározása után következik maga a jósszöveg, amelyben nagy szerephez jutnak a kozmikus erők, démonok, de a kereskedelmi élet motívumai is. Városlakó, de még törzsi szervezetben élő népek szellemvilága tükröződik bennük. Az ujgur Ji-king nyelve, stílusa, jelképrendszere bonyolultabb, mint a rovásírásos jóskönyvé. Ősi párhuzamos szerkezetek és alliterációk is felbukkannak benne. 
A mongol korból bőven maradtak fenn kevésbé művészi formájú jóslások, hiedelmek, babonák. Ezekben már nincs szó a kozmosz és emberi sors összefüggéséről, egyszerű, mindennapi hiedelmeket írnak le, például melyik nap alkalmas körömvágásra vagy vendégfogadásra. A babonák egy része, gyenge szálakkal ugyan, de a buddhizmushoz kapcsolódik.

Forrás: Terebess Ázsia E-Tár

szilajcsiko
arkad
szozat
hunhirlogo
szekelypajzs
kurultajbanner_125_125px
gyepugif_3
csikiszekelymuzeum
lakiteleknepfoiskola