Betűméret

Korea, a Hajnali Frissesség Országa (한국)

korea-mapKorea neve valóban hajnali frissességet jelent, de tegyük hozzá rögtön, hogy a közhiedelemmel ellentétben 1945 óta ilyen állam nem lézetik. A II. világháborút követő potsdami megállapodás értelmében ugyanis az északi 38. szélességi foktól északra Észak-Korea (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, 조선민주주의인민공화국), délre pedig Dél-Korea (Koreai Köztársaság, 대한민국) terül el.

Bővebben...

Az Iszlám

3 - Iszlám interjúhozAz iszlám, a kereszténység után a világ második legnagyobb vallása - közel másfél milliárd hívővel -, mely nem pusztán vallás, hanem valóságos civilizáció is egyben, melyet a mindennapi életet szabályozó jogrendhez, a saría-hoz való engedelmesség köt össze. Ennek a civilizációnak, de nevezhetjük akár ősvallásnak is, a mindennapjaihoz visz közelebb minket beszélgetőtársam, Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke.

„Koreis törzsének ága, amely nevelte őket,
sudár, dúslombú fának legbüszkébb gallya fenn;
az igazságban egyek, akármiféle ocsmány
bántalom éri őket, tűrik türelmesen.”
                                                    Al Akhtal

Bővebben...

Thaiföld – a mosoly országa – I. rész

Bangkok - Grand PalaceÉjjel két óra is elmúlt már, amikor elgémberedett tagokkal és egy kézipoggyásszal megérkeztem Thaiföldre. Pillanatok alatt átestem az útlevél-kezelésen, majd ezt követően egy gazdátlan bőröndön, és így viszonylag gyorsan kerültem közelebbi ismeretségbe a thai földdel, melyből – az arcomtól centiméterekre – egy csinos kis körömcipő emelkedett ki egy hosszú, tejeskávé-barna lábszárban folytatódva, és látni engedte éhenkórász szememnek a szépet. Azonnal tudtam, jó helyen vagyok. Határozottságom és a fedélzeten maradt magabiztosságom azonnal visszatért. Miután a megismerés határainak további feszegetése már a jó ízlést sértette volna, felálltam, szertartásosan meghajoltam és távoztam. Irány Bangkok!

Bővebben...

Hovatovább nyelvtudomány?

keleten_kel_a_nap_elso_kotetBoncold csak nyelvész! hát baj az, ha az áldozat elvész?
Tartozik ez tereád? ... E g y bizonyos: n e m  a n y á d!”
(Arany János: Az orthológusokra)

1994-ben jelent meg Budapesten, Püski kiadásában, Götz László, „Keleten kél a nap” című, két kötetből és öt részből (könyvből) álló őstörténeti tanulmánya. Az első négy könyv 1981 és 1992 között, egyenként jelent meg a következő címek alatt: 1. Az első ázsiai ősnyelv felé; 2. Kettős mértékkel (a magyar őstörténet-kutatás módszerei és eredményei); 3. „Boncold csak nyelvész!” (a finnugor nyelvtudomány módszerei és eredményei); 4. A sumér kérdés (régészeti, etnogenetikai, nyelvfejlődési és kutatástörténeti elemzés). Az 5. könyv: Az uráli finnugor nyelvek genetikus nyelvcsaládi elméletének ellentmondásairól, 1994-ben, halála után két évvel jelent meg, az előbbiekkel egybekötve. A műhöz az előszót az 1998-ban elhunyt neves régészünk, László Gyula írta.

Bővebben...

A Sintó

Sinto 1.A sintó, jelentése szerint „az Istenek útja” őshonos vallási tanítások és gyakorlatok összessége, mely a japán mitológiában, a sámánizmusban gyökerezik. Nincs alapítója, nem maradtak feljegyzések róla, így ősi formái ismeretlenek maradtak. Az ősi vallásnak más elnevezése is létezik, hívják még „micsinek” amely szintén „az istenek útját” jelenti. A csendes-óceániai szigetvilág sámánisztikus hagyományaival rokonságban álló sintó középpontjában a „kamik” az istenségek állnak. Összességében nyolcmillió kamit tartanak számon.
A sintó vallás megismerésében Dr. Vihar Judit, nyelvészprofesszor, irodalomtörténész, műfordító, az ELTE Japán Tanszékének vezetője, a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke lesz segítségünkre.

Bővebben...

„Nyolc Milliónyi Istenség” – Beszélgetés Megumi Oba-val

megumi1A japán - magyar diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 50. évfordulójának tiszteletére a Japán Nagykövetség támogatásával került megrendezésre a "Japán - Danubius Barátság Év " címet viselő rendezvénysorozat. Ennek az ünnepségsorozatnak az egyik talán legjelentősebb állomása a "Nyolc Milliónyi Istenség – Yaoyorozu fotókiállítás, melynek középpontjában a modern és a klasszikus japán "Noh" táncművészet bemutatása áll, Megumi Oba előadásában. A Budapesti Műszaki Főiskola aulájában megtartott előadás után beszélgettünk az est sztárvendégével Megumi Oba-val.

Bővebben...

Thaiföld – a mosoly országa – II. rész

ethaiföldmeofalu Hiszek az álmokban, a reinkarnációban, elfogadom a paranormális jelenségek létezését, egyszóval hiszek a természetfelettiben. Ezek voltak az első gondolataim, amikor kiszálltam a Chang Klan road-on a szállodám előtt. A repülőtértől idáig megtett út olyan volt, mintha már ezerszer megjártam volna. Ismerős volt minden utca, minden ház, és az elhaladó emberek is, mintha csak az ismerőseim lettek volna. Nem volt sok időm elmerengeni a dolgok jelentésén, vagy jelentőségén. Reggel volt, meleg és a naptár decembert mutatott. Percekkel később már a szobámhoz tartozó teraszon álltam és előttem Chiang Mai, vagy, ahogy nevezik „észak rózsája” bontogatta szirmait.

Bővebben...

Vita a hunok hagyatékáról

hatter_hunokA Belső-Ázsiában élő mongolok mindegyike magáénak vallja az egykori hun világbirodalom örökségét. A versenyben élen járt a Kínához tartozó Belső-Mongólia, ahol először avattak fel Hun Múzeumot. Talán ezt irigyelték meg a Mongóliában és az Oroszországhoz tartozó Burjátiában élők, akik mindketten saját hasznukra akarják fordítani az ott talált ősi emlékeket.
A mai Mongóliában a tudomány képviselői mindnyájan elfogadják, hogy a mongolok a hunok hagyatékát viszik tovább – immáron több száz éve. Az elmúlt években a régészeti expedíciók számtalan hun sírt tártak fel, amelyek felkeltették az érdeklődést a különleges civilizáció iránt.

Bővebben...

6. oldal / 7

6

szilajcsiko
arkad
szozat
hunhirlogo
szekelypajzs
kurultajbanner_125_125px
gyepugif_3
csikiszekelymuzeum
lakiteleknepfoiskola